Skip to main content

Az MDF-szellemiség

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Eddig Kádár-selejt voltam, az elrontott, elmagyartalanított nemzedék jó szándékú, de félrevezetett tagja. Vak voltam, nem láttam az ország határain túlra. Nemzetietlen eszmék mételyeztek meg, és nem éreztem együtt magyar fajtámmal.

Nézem a tévét, hallgatom a rádiót, és olvasom az MDF választási lapot. Csak kapkodom a fejem. „Ha magyar vagy, rá szavazz”, látom a plakátokon. Önvizsgálatot tartok. Megpróbálok visszamagyarosodni. Előbb magyarul újjászületek, a nemzet fiává válok, majd felelősségteljes és szélsőségektől elhatárolódó magatartással, józanul és csöndesen, visszatetszést nem keltő szerénységgel, inkorrekt módszereket nem alkalmazva, nem taktikából kijelentem, hogy van kiút, csak nem az SZDSZ programjával. Összeszedem magam, és az írókra jellemző szubjektív megközelítéssel beleélem magamat az MDF-szellemiségbe. Képzeletbeli átlényegülésem legelején kijelentem, hogy mindaz, amit itt leírok, az pusztán írói munkásságom egyik megnyilvánulása, és nemhogy pártomhoz, de még saját véleményemhez sincs semmi köze.

Fontos, hogy pártosan objektíven lássam a világot. Ha Tőkés László az Egyesült Államokban szóvá teszi az erdélyi magyarokat ért atrocitásokat, aggódva figyelem minden szavát, hiszen magyar vagyok. Ha Osztojkán Béla Franciaországban felszólal a magyarországi cigányság védelmében, feljelentem a belügyminiszternél, hiszen magyar vagyok. Feljajdulok, ha magyarellenes felirat jelenik meg egy szlovákiai iskola falán, de szó nélkül elmegyek a Zsidesz, ZSDSZ falfirkák mellett.

Megszerzem „a hatalomhoz vezető út legfőbb stratégiai pontját: például a hadsereget vagy a belügyet”, hogy megvédjem nemzetemet a bolsevik típusú politizálástól.

Kuratóriumot alapítok, hogy visszaállítsam a sajtószabadságot. Sajtószabadság, felügyelet, e kettő kell nekem.

Elutasítom a „rivális politikai erők besározásának módszerét”, ezért választási lapot adok ki az SZDSZ ellen.

A mindenkori politikai helyzetnek és a közvélemény-kutatási adatoknak megfelelően alakítom ki a véleményemet.

Hetente mást mondok, mert a „pártfegyelem”, a belső centralizmus a kommunista mentalitás bizonyítéka.

Tudomásul veszem, hogy az össze nem hangolt nyilatkozatok és a fegyelmezetlenül végrehajtott politikai fordulatok a biztonságos, higgadt politika jellemzői.

Lesajnálom a Fideszt, mert „velünk szemben az SZDSZ-hez közel álló álláspontot alakított ki”.

Nem paktálok le olyan párttal, amelyik a tengeren túlról kapja a pénzt! „Ebbe a mozgalomba azok jöjjenek, akik számára a rendszerváltás nem az egyik külföldi minta felváltása egy másik, hatékonyabb mintával.” Nekem magyar hatékonyság kell!

Az MDF-piacok mintájára átszervezem a gazdaságot. A legjobb szakemberekre támaszkodva valósítom meg a jólétet.

Mi már tettünk, nyertünk! Határozottan felléptünk a népszavazás bojkottja mellett, így támogatva a munkásőrség és a pártvagyon átmentésével végrehajtott békés átmenetet a kommunista diktatúrából a teljhatalmú elnöki rendszerbe. Egyértelműen elhatároltuk magunkat a kétfős parlamenti SZDSZ-frakciótól!

Hiszem, hogy miénk a szabad magyarság és a magyar szabadság, a magyar történelem, a magyar hagyományok, a magyar szimbólumok, a magyar dalok, a keresztényi magyar erkölcsiség, tiétek a kommunista múlt és a bolsevik mentalitás.

Mi nem rágalmazzuk meg politikai ellenfeleinket.

Mi nem vagyunk hataloméhesek.

Mi nem törekszünk kizárólagosságra.

Mi vagyunk a liberálisok, a konzervatívok, a demokraták, a nemzetiek, a vállalkozók, a beiskolázók, a földet osztók, az országot építők, a munkástanácsokat szervezők, a szegényeknek hálót kifeszítők, a nyugdíjat emelők, a kisebbséget védők, a nyerők, a hazát szeretők, ti vagytok a hazát árulók!

Nekünk nem kutya kötelességünk a hatalom bármi áron való megragadása, nekünk nem a saját győzelmünk, hanem a nemzet győzelme a fontos!

Mi elsőként fogalmaztuk meg sportprogramunkat!

Mi vagyunk az igazi magyar magyarok, ti vagytok a…

Ekkor megrázom magam, és azóta reménykedem, hogy nem szárad el ezer virág.

A választások után újsütetű pártom nyugodt erő, nyerő és magabiztos. A kampány európai volt. Közép-európai. Most európai – nem amerikai! – testvérpártjaink átvezetnek bennünket Európa keresztényi felébe úgy, ahogy a CDU Kelet-Németországot Nyugat-Németországba. Eljön az ő országa. Addig üljünk le tulipántos ládikánkra, és tanuljunk MDF-ül:

Vannak feltételezések, benyomások, nem hiszem, nincs teljes képem, az SZDSZ is, egyetlen olyan módszer sem tetszett, nem hiszem el, ezek tényleg lehetetlen dolgok, nem tudom, bárkire, nálunk nem gyakorolta senki, általánosságban úgy gondolom, az európai átlagnál nem voltak etikátlanabbak, azt nem hiszem, láthatod, jóformán plakátot sem, én nem tartottam ezt ócsárlásnak, ambivalens volt a véleményem, nem feltétlenül tetszett, hajlamos vagyok egy picit megérteni, nem tartom helyesnek, de megértem, hogy mi igaz ebből, és mi nem, azzal nem lehet jönni, egy francia lapnak megírta, nincs erről teljes áttekintésem, erről nagyon nehéz ebben a pillanatban, az MDF természetesen semmiféle, azt ne kérdezd tőlem, nyilván korai lenne még erről beszélni, nagyon sürgősnek tartjuk, átálltak az SZDSZ-hez, szélsőséges köpenyeget váltottak, nem akarok neveket mondani, nem tudom, őszintén megmondom, nem tudom, személyemben sértett, nem arról van szó, rengeteget, de nem mondok, hidd el, egy úriember.

A VÁLASZTÁSOKAT MEGNYERTÜK, A TÖBBIT FELEJTSÜK EL!

egy magyarországi
nem magyar magyar





















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon