Skip to main content

Beszélő hetilap, 15. szám, Évfolyam 2, Szám 17

(Endrődy Pál): Tanulságok

(Lévay J.): Tisztelt Szerkesztőség!

solt: Így jöttünk

Konrád György: Margináliák a második forduló után

Tamás Gáspár Miklós: Üdvözöljük az RMDSZ kongresszusát!

K. I. [Kiss Ilona]: Az irgalom hete

Reinhardt Weisshuhn: Gazdasági csodára várva

Wojciech Maziarski: Milyen Európába?

Lengyel vélemény a pozsonyi csúcs után

Szilágyi Imre: Elnökválasztás Szlovéniában

Vajna János: Túl közel van a Közel-Kelet?

Viktor Meier: A demokratikus választások után némi stílusigazításra is szükség lenne

Baán László: Lehet valamivel kevesebb?

Fényi Tibor: Félúton

(pm) [Pap Mária]: Hajrá könyvárusok!

(dési): Minden párttitkár a tarsolyában hordta a marsallbotot

E. J. [Eörsi János]: Fidesz! megjött Fortinbras!

–na– [Nagy W. András]: Az árnyék visszája

(Hajnali séta a kései kádárizmusban)

Papp Emília: Leköszönő szép gesztus

Nemzetközi pénzügyeink

Révész Sándor: A túzok esélye

Eörsi János: Az egyetértés ára

A Kék Szalag és az MDF

Morvay Bea: Sikerül-e egy külföldi szállodásnak az ujja köré csavarni minden kormányzati tényezőt a városi tanácselnöktől a Minisztertanácsig

avagy kié lesz Szekszárdon a Mártírok útja 15–17. számú épület?

(Mihálffy László): Metró vagy villamos?

K. I. [Kiss Ilona]: Szabadon, de elégedetlenül

„Eklektikus” beszélgetés Bak Imrével

(Kis-kis Vera): Kedves Szabad Demokraták!

(Sipos Ádám): „The day after…”

(Választások után)

(Krassó György): [Olvasói megjegyzések]

: Az MDF-szellemiség

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon