Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tölgyessy Péter nemrégiben annak a reményének adott hangot, hogy bár a választások után nem várhatunk gyors javulást az ország gazdasági helyzetében, de legalább a közérzetünk javulni fog.

Aggódva figyeltem a kampány során az ország népének megosztását nemzeti, faji, vallási alapon. Úgy hiszem, ezek szöges ellentétben állnak a demokrácia alapelveivel. Tapasztaltam választási nagygyűlésen ennék egyenes következményét; az izzó gyűlöletet a kirekesztettek iránt. Most azt hallom, nem biztos, hogy a parlamenti ülések nyilvánosak lesznek! Ha a többségi pártok ezt értik demokrácia alatt, akkor választóik hamarosan megkövethetik Tamás Gáspár Miklóst, amiért nem hittek neki.

Több helyről hallottam, hogy a budapesti választók azért fordultak el az SZDSZ-től, mert a cigány szervezetek nagy része őket támogatja. Nem kívánok kommentárt fűzni ehhez, de ha csak néhányunkat is motivált a szavazásnál a cigányok támogatása, akkor megérdemeljük, hogy a közérzetünk se javulhasson sokáig!

Tisztelettel, egy szomorú állampolgár:

Lévay J.
2500 Esztergom
Béke tér 34.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon