K. I. [Kiss Ilona]

Nyomtatóbarát változat

A húsvéti ünnepek eufóriáját Litvániában újabb drámai fenyegetés bénította meg. Gorbacsov és Rizskov ultimátumot intézett a litván parlamenthez: ha két napon belül nem vonják vissza függetlenségi nyilatkozatukat, akkor a szovjet kormány gazdasági blokádot intéz ellenük. Erre a radikális lépésre az alábbi három, törvénysértőnek minősített litván intézkedés szolgáltatott ürügyet.

1. Az új litván alkotmány szerint litván állampolgárságot csak az kaphat, aki kötelezettséget vállal a független Litvánia alkotmányának megtartására. Moszkva szerint ez a diszkriminatív eljárás azok ellen irányul, akik továbbra is szovjet állampolgárok akarnak maradni.

2. A litván kormány nem kívánja végrehajtani a tavaszi sorozásokra vonatkozó rendeletet, nem kíván több katonát küldeni a litván határon kívüli területekre. Ezzel durván megsérti a szovjet hadkötelezettségi törvényt.

3. Törvényellenesen birtokukba vettek több SZKP-tulajdonban lévő épületet, tehát nem tartották be a párttulajdont képező objektumok védelmére vonatkozó törvényt.

A megtorlásul kilátásba helyezett gazdasági blokád tartalma meglehetősen homályos: „a továbbiakban nem szállítanak a Litván SZSZK-ba a többi köztársaságból olyan árucikkeket, amelyeket külpiacon konvertibilis valutáért értékesíthetnek.”

Nem véletlen, hogy Prunskenje asszony televíziós nyilatkozatában legelőször is épp arra kérte a szovjet kormányt, hogy „fejtsék ki részletesebben, mit értenek a gazdasági szankciók bevezetése alatt. A nemzetközi gyakorlat is azt diktálja, hogy tisztában kell lennünk ezeknek az intézkedéseknek a konkrét tartalmával, ellenkező esetben eljárásuk egyszerűen hidegháborús akciónak fog minősülni. Szándékaik tisztázását kívánja azoknak a Litvániában élő embereknek az érdeke is, akik magukat a Szovjetunió állampolgárának tekintik… Hangsúlyoznunk kell, hogy semmiféle ellenintézkedésekre nem készülünk. Rendeletben fogjuk felszólítani a litván vállalatokat, hogy a kilátásba helyezett blokádra, a szállítások megszakítására ne hasonló módon válaszoljanak: továbbra is korrekt módon teljesítsék szerződésben vállalt kötelezettségeiket, még akkor is, ha ez tetemes anyagi hátránnyal jár. Mi nem akarunk szerződésszegők lenni. Fegyelmezett, korrekt gazdasági partnerként akarunk viselkedni, nem akarunk ürügyet szolgáltatni a szankciók foganatosítására” – jelentette ki a miniszterelnök asszony.

A litván kormány húsvét hétfőjén tartott megbeszélésén rögzítette álláspontját: továbbra sem adják fel függetlenségüket, a helyzet rendezésére csak egyetlen lehetőséget látnak, azt, hogy Moszkva fogadja a kormányfő vezette litván kormánydelegációt.

A hét első két napján az egész világsajtó azt latolgatta, beváltja-e Moszkva a fenyegetést, avagy sem. A kedd esti szovjet tévéhíradó egy szót sem szólt Gorbacsov döntéséről, mindössze a kommentátor vélekedéséből következtethetünk álláspontjára. A bemondó ugyanis nyilván nem véletlenül összegezte a nyugati politikai körök véleményét az alábbi módon: „A litvánkérdés valóban csak a két fél közti dialógus keretein belül oldható meg.” A litván parlament egyik képviselője a vele készített interjúban a nap eseményei közül azt emelte ki, hogy a litván vezetés bizonyos engedményeket tesz törvényhozói tevékenysége terén: a parlament kötelezettséget vállal, hogy „1990. május 1-jéig nem hoznak olyan jellegű törvényeket, amelyek a két fél közötti politikai kapcsolatot érintenék”.

Közben nyugtalanító hírek érkeznek más köztársaságokból, Grúziából, Moldáviából is. Ukrajna nyugati vidékein egyes újonnan megválasztott népi küldöttek politikai nagygyűléseken követelik Ukrajna függetlenségét és a Szovjetunióból való kiválását… Leningrádban kedden délután egyórás figyelmeztető sztrájkot és nagyszabású tüntetést tartottak, demokratikus tájékoztatást, jogállami garanciákat követelve… Frakcióharcok színtere a Komszomol-kongresszus, pedig eddig az SZKP hallgatag fiókszervezeteként volt számon tartva… Katasztrofális méreteket ölt Csernobil utóhatása, még mindig százezrek élete forog veszélyben a sugárszennyezett zónában… Az évtizedek óta tartó módszeres falurombolás következtében országrésznyi területek néptelenedtek el, s a nagyvárosokban menedéket kereső egykori lakosok a leghivatalosabb statisztikák szerint is egyre nagyobb ütemben növelik a bűnözés, az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás áldozatainak számát…

És közben az orosz pravoszláv egyház kezdeményezésére a húsvét utáni hetet az „irgalom hetének” nyilvánították. Ám lassan csak egyetlen kérdés marad: ki irgalmazzon – kinek…

• Külföld