K. I. [Kiss Ilona]

Nyomtatóbarát változat

Január 15-én Jurij Bondarjev orosz író és társai az Orosz írószövetség udvarán „Ki a zsidókkal és a zsidóbérencekkel!” jelszót skandálva elégették Jevtusenko kitömött bábuját. A jeles irodalmárok, úgy látszik, vajmi keveset törődtek azzal, hogy az etnikai konfliktusok feldolgozásának van már tudományos módszere is: a moszkvai Etnopolitikai Intézet elkészítette azoknak az „etnikai egységeknek” a listáját, amelyek meg akarják változtatni lakóhelyük jelenlegi jogi státusát. E lista alapján bárki bízvást előre jelezheti a bomlás menetrendjét és a nyomában kirobbanó vagy már kirobbant konfliktusok vonulásának irányát.

Az orosz kormány megbízásából készült vizsgálat során a tavaly márciusi, még gorbacsovi népszavazás eredményeit széles körű helyszíni adatfelvételekkel korrigálták. Nyilván csak így juthattak az olyan autonómiaigények nyomára, mint például a dél-tadzsik hegyi legelőkön élő kirgiz pásztorok kiválási törekvése. A kérdést hamarosan napirendre tűzi az orosz parlament is, hogy „ajánlásokat” fogalmazzon meg a kiválni és máshová csatlakozni szándékozóknak. Ha például a volt Szovjetunió egykori Zsidó Autonóm Területe úgy dönt hogy nem a „szuverén autonóm körzet” jogi státusát, hanem az önálló köztársasággá alakulás útját választja, s ezzel kiválik anyaterületéből, a habarovszki vidékből, akkor számolnia kell azzal, hogy belőle viszont a kiválást ellenzők fognak kilépni, önálló etnikai szigetként visszacsatlakozva az egykori anyaterülethez. Nem csoda, hogy egyre nő azoknak a tábora, akik egy idegenmentesített, hatványozottan Orosz Köztársaság, a Rusz létrehozásáról álmodoznak, amelyből kiebrudalnának minden nemzetiségi képződményt, s csak az orosz területek maradnának meg.

A területi bomlás irányait mutató listát a párizsi Russzkaja miszl január 24-i száma alapján közöljük, a térképmellékleten pedig a már legelőrehaladottabb tendenciákat jelöljük, igazából nem tudván, hány új kis Szovjetunióval kell számolnunk: ötvennel avagy százzal. Az etnikai konfliktusok ugyanis nem előírásosan jelentkeznek. Január 13-án például, egy évvel a baltikumi vérengzés után, mikor már mindenki azt hitte, megnyugodtak a kedélyek, Rigában a volt Baltikumi Szovjet Katonai Körzet parancsnoksága előtt rendeztek oroszellenes tüntetést: „Oroszok, hordjátok el innen a mocskotokat!” feliratokat cipelve.

K. I.

UKRAJNA

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

1. Krími Tatár Köztársaság (a Krím területére visszatérő tatár lakosság számára; kiválna Ukrajnából és csatlakozna Oroszországhoz vagy önálló államként a FÁK-hoz)

2. Keleti Köztársaság (a keleti területekből önálló államként vagy Oroszország, esetleg Ukrajna tagállamaként)

3. Donyec–Krivoj Rog-i Köztársaság

4. Novorosszijszki Köztársaság

5. Novorosszija (önálló állam Ukrajna négy déli területéből)

6. Szlobozsan Köztársaság

7. Halicsi Autonóm Körzet (Ukrajna nyugati részén)

8. Kárpátaljai Köztársaság (Ukrajnából kiválva vagy ukrán tagköztársaságként

9. Magyar Autonóm Körzet

10. Ruszin Köztársaság

11. Román Autonóm Körzet

12. Észak-Bukovina (Ukrajnából kiválva vagy ukrán tagköztársaságként)

Másik államhoz akar csatlakozni:

13. Zsitomiri terület északi része Belorussziához

14. Észak-Besszarábia ukrán része Moldáviához

15. Az odesszai terület északnyugati része Moldáviához

16. Dél-Besszarábia ukrán része (Budzsak) Moldáviához

BELORUSSZIA

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

17. Nyugat-Poleszk Autonóm Köztársaság

Másik köztársasághoz akar csatlakozni:

18. A vityebszki–grodnyenszki–minszki terület találkozásánál lévő rész Litvániához

19. A gomeli terület délkeleti része Ukrajnához

MOLDÁVIA

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

20. Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság (esetleg Moldávia föderatív tagja)

21. Gagauz Köztársaság (esetleg Moldávia föderatív tagja)

22. Dél-Besszarábia (Budzsak) elszakad Moldáviától és Ukrajnától, és létrehozza a Gagauz-Bolgár Köztársaságot

23. Bolgár Autonóm Terület Dél-Besszarábiában

Másik köztársasághoz akar csatlakozni:

24. Észak-Moldávia Ukrajnához

25. A Dnyeszter bal partjának ma Moldáviához tartozó része vissza Ukrajnához

BALTIKUM

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

26. Lengyel nemzetiségi terület Litvánia délkeleti részén

27. Klaipeda az egykori memeleli területtel együtt

Másik köztársasághoz akar csatlakozni:

28. Narvai Köztársaság Észtországból Oroszországba

29. A daugavapilszki körzet Lettországból Belorussziába

30. Délkeleti határsáv Lettországból Belorussziába

31. Délkeleti határsáv Litvániából Belorussziába

KAUKÁZUSON TÚLI TERÜLET

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

32. Hegyi Karabah (önálló köztársaságként, az Azerbajdzsánban megszüntetett Saumjan körzettel együtt; a FÁK tagállamaként; Örményország részeként vagy Oroszország föderatív köztársaságaként)

33. Hegyi Karabah Autonóm Terület beolvasztása Azerbajdzsánba

34. Talis autonóm terület Azerbajdzsánban

35. Kurd autonóm terület Azerbajdzsánban

36. Abházia Grúziából kiválva önálló köztársaság vagy Oroszország része

37. Dél-Oszét Köztársaság Grúzián belül

38. Dél-Oszét Autonóm Terület megszüntetése, beolvasztása Grúziába

39. Észak- és Dél-Oszétia egyesítése, önálló államként csatlakozása a FÁK-hoz vagy Oroszországhoz

40. Adzsar Autonóm Terület megszüntetése

Más köztársasághoz akar csatlakozni:

41. Örményország déli része Azerbajdzsánhoz

42. Azerbajdzsán északnyugati része Grúziához

43. Grúzia déli része (Dzsavaheti) Örményországhoz

44. Grúzia déli része Azerbajdzsánhoz

KÖZÉP-ÁZSIA

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

45. Német nemzetiségi közigazgatási egységek Kazahsztánban

46. Önálló köztársaság orosz ajkúak részére Kazahsztánban

47. Kara-Kalpak (Üzbegisztánból kiválva)

48. Badahsan-hegyvidék  (Tádzsikisztánból kiválva)

49. Kirgiz Autonóm Terület Tádzsikisztánban

Más köztársasághoz akar csatlakozni:

50. Mangislak egy része Kazahsztánból Türkméniához

51. A Szir-Darja és Arisz folyók köze Kazahsztánból Üzbegisztánhoz

52. Az Ili-Ala-Too és Künhei-Ala-Too északi része Kazahsztánból Kirgiziához

53. Észak-Kazahsztán Oroszországhoz

54. Üzbegisztán Zeravsan, Kaska-Darja és Szurhan-Darja oázisai Tádzsikisztánhoz

55. Kara-Kalpak Kazahsztánhoz

56. Kara-Kalpak Oroszországhoz

57. Amu-Darja deltavidéke Üzbegisztánhoz

58. Alaj és Alajon túli hegyi legelők Kirgiziához

59. Szurbob folyó vidéke Tádzsikisztánból Kirgiziához

60. Karategin Tádzsikisztánból Kirgiziához

61. A tadzsik Fergana adir zónája Üzbegisztánhoz

OROSZORSZÁG

Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:

62. Lengyel nemzetiségi közigazgatási egység a kalinyingrádi területen

63. Német Köztársaság a kalinyingrádi terület helyén

64. Kozák Köztársaság a Doni Sereg egykori területén

65. Kozák Köztársaság létrehozása a kubanyi területen

66. Görög Köztársaság a krasznodari vidék fekete-tengeri partvidékén

67. Adige Köztársaság (kiválás a krasznodari vidékből)

68. Cserkesz Köztársaság

69. Karacsaj Köztársaság

70. Karacsaj–Cserkesz Köztársaság kiválása a sztavropoli vidékből

71. Abaza Köztársaság kiválása a Karacsaj Köztársaságból

72. Zelencsuk–Urup kozák körzet kiválása a Karacsaj Köztársaságból, és csatlakozása a sztavropoli vagy krasznodari vidékhez

73. Kabardin vagy Kabardin-Balkar Köztársaság

74. Balkar Köztársaság Oroszország részeként

75. Kabardin–Cserkesz Köztársaság

76. Karacsaj–Balkar Köztársaság

77. Ingus Köztársaság

78. Nohcsi-Cso Csecsen Köztársaság

79. Kazah körzet a Csecsen-Ingus Köztársaságban

80. Egységes Cserkesz Köztársaság a Cserkesz, Kabardin, Adige és a krasznodari vidék tengerparti szakasza határain belül

81. Gorszkaja Köztársaság a Csecsen-Ingus, Észak-Oszétia, Kabardin és a Cserkesz Köztársaság határain belül

82. Kaukázusi Népek Konföderációja, később kiválása Oroszországból és Grúziából

83. Kozák Köztársaság az egykori ter területen

84. Nogaj–Kumik–Ter Kozák Autonóm Terület

85. Nogaj Köztársaság a sztavropoli vidéken és Dagesztán északi részén

86. Kumik Köztársaság Dagesztán területén, Oroszország részeként

87. Avar Köztársaság Dagesztán területén

88. Föderatív Köztársaság Dagesztán területén

89. Lezgisztán Köztársaság Dagesztán és Azerbajdzsán területén

90. Volgai Német Köztársaság, az egykori Kapusztyin Jar (a Volga alsó folyásánál)

91. Tatarisztán kiválása Oroszországból

92. Tatarisztán és Baskíria egyesülése Bastatarsztánná

93. Délnyugat Baskíria csatlakozása Tatarisztánhoz

94. Nagy-Tatarisztán a határos köztársaságok és területek egyesüléséből

95. Kámai Köztársaság az orosz ajkúak részére, kiválása Tatarisztánból

96. Csuvas Autonóm Terület Tatarisztánon belül

97. Tatár Autonóm Területek az asztrahanyi, jekatyerinburgi, szamarai, tyumenyi, cseljabinszki területeken (Oroszország), és a donyeci területen (Ukrajna)

98. Tuvai Népköztársaság

99. Orosz Nemzeti Körzet a krasznojarszki vidéken

100. Jenyiszeji Köztársaság Kelet-Szibériában az Evenki, Tajmir és az Orosz Nemzetiségi Körzetből

101. Burját–Mongol Köztársaság

102. Nanaj Nemzetiségi Körzet az Amur vidékén

103. Szuverén Autonóm Körzetek: Zsidó, Nyenyec, Korjak, Csukcs, Jamal–Nyenyec

104. Zsidó Köztársaság

105. Szmidovics járás kiválása a Zsidó Köztársaságból

106. Korják Köztársaság kiválása a kamcsatkai területből

107. Jamal–Nyenyec Köztársaság kiválása a tyumenyi területből

108. Altaj-hegyvidéki Köztársaság kiválása az altaji területből

109. Nyenyec Köztársaság kiválása az arhangelszki területből

110. A Rusz Köztársaság az oroszországi területekből az összes nemzetiségi terület és körzet kizárásával

Más köztársasághoz akar csatlakozni:

111. Udmurtia délkeleti része a permi területhez

112. Volga deltavidéke a Kalmük Köztársasághoz

113. Irkutszki és Altaj-hegyvidéki terület csatlakozása Tuvához

114. Jakutiával határos területek csatlakozása Jakutiához

115. Karélia déli része vissza a murmanszki területhez

116. Észtország határvidéke vissza a (volt) leningrádi területhez

117. Észtország határvidéke vissza a pszkovi területhez

118. Lettország határvidéke vissza a pszkovi területhez

119. A kalinyingrádi terület vissza Litvániának

120. Oroszország rosztovi területe vissza Ukrajnának

121. A krasznodari terület fekete-tengeri parvidéke az Adige Köztársasághoz

122. Nagy Szocsi déli része Grúziához

123. Észak-Oszétia egy része Kabardin-Balkarhoz

124. Észak-Oszétia keleti része a Csecsen–Ingus Köztársasághoz

• Külföld