Skip to main content

Beszélő hetilap, 5. szám, Évfolyam 4, Szám 5

(Pomezanskiné Szabó Eszter): Tisztelt K. F.!

Dalos György: Magyar hadifogoly halottak

nwa [Nagy W. András]: FÁK mentése / Antall és Bogárdi / Nagy Sándor és Horn Gyula

–lt [Solt Ottilia]: Amire Önök büszkék lehetnek?

Antall József nemzeti mitológiájáról

Sz. M. [Szabó Miklós]: A szórakozott gombnyomogató és ötvenhat

Kőszeg Ferenc: „Kimaradni a rossz spirálból”

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal

K. F.–K. K. [Kőszeg Ferenc]: Chinatown Kerepestarcsán

Ara-Kovács Attila: „Nem nagy kunszt robbantásos merényletet elkövetni”

Révész Sándor: Mi, televíziósok folyamatokban és struktúrákban gondolkodunk

Peták Istvánnal beszélget Révész Sándor

Révész Sándor: Médiaörvény

Donáth László: „A hit hallásból van”

T. Zselensky Péter: Pont olyan, mint a nagy

K. I. [Kiss Ilona]: A bomlás virágai

Kolumbán Gábor: A fordulat éve?

Bíró Béla: Román katolikus csángó moldovánok?

Gyurovszky S. László: Független magyar polgárok

Eörsi János: Ajkai gondolkodás, hosszú távon

–eö– [Eörsi János]: Perelik a Szanáló Szervezetet?

Miklóssy Endre: Részletek egy titkos tanulmányból

Halák László: Ne ölj! – csak ha megengedik…

Yehuda Lahav: Világesemények a szocialista sajtó tükrében

Bokor Judit: Elásták a csatabárdot?

Megállapodtak az önkormányzattal a XIII. kerületi körzeti orvosok

Andrási Gábor: Kelet-közép-európai atmoszféra

Kováts Alberttel beszélget Andrási Gábor

Hajdu István: Nemzeti nagylétünk – némi élfénnyel

Somogyi Győző gyűjteményes kiállításáról

[Kisbali László]: „…mint merölt el az magyar nemzet az szerelemben…”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon