Január 15-én Jurij Bondarjev orosz író és társai az Orosz írószövetség udvarán „Ki a zsidókkal és a zsidóbérencekkel!” jelszót skandálva elégették Jevtusenko kitömött bábuját. A jeles irodalmárok, úgy látszik, vajmi keveset törődtek azzal, hogy az etnikai konfliktusok feldolgozásának van már tudományos módszere is: a moszkvai Etnopolitikai Intézet elkészítette azoknak az „etnikai egységeknek” a listáját, amelyek meg akarják változtatni lakóhelyük jelenlegi jogi státusát. E lista alapján bárki bízvást előre jelezheti a bomlás menetrendjét és a nyomában kirobbanó vagy már kirobbant konfliktusok vonulásának irányát.
Az orosz kormány megbízásából készült vizsgálat során a tavaly márciusi, még gorbacsovi népszavazás eredményeit széles körű helyszíni adatfelvételekkel korrigálták. Nyilván csak így juthattak az olyan autonómiaigények nyomára, mint például a dél-tadzsik hegyi legelőkön élő kirgiz pásztorok kiválási törekvése. A kérdést hamarosan napirendre tűzi az orosz parlament is, hogy „ajánlásokat” fogalmazzon meg a kiválni és máshová csatlakozni szándékozóknak. Ha például a volt Szovjetunió egykori Zsidó Autonóm Területe úgy dönt hogy nem a „szuverén autonóm körzet” jogi státusát, hanem az önálló köztársasággá alakulás útját választja, s ezzel kiválik anyaterületéből, a habarovszki vidékből, akkor számolnia kell azzal, hogy belőle viszont a kiválást ellenzők fognak kilépni, önálló etnikai szigetként visszacsatlakozva az egykori anyaterülethez. Nem csoda, hogy egyre nő azoknak a tábora, akik egy idegenmentesített, hatványozottan Orosz Köztársaság, a Rusz létrehozásáról álmodoznak, amelyből kiebrudalnának minden nemzetiségi képződményt, s csak az orosz területek maradnának meg.
A területi bomlás irányait mutató listát a párizsi Russzkaja miszl január 24-i száma alapján közöljük, a térképmellékleten pedig a már legelőrehaladottabb tendenciákat jelöljük, igazából nem tudván, hány új kis Szovjetunióval kell számolnunk: ötvennel avagy százzal. Az etnikai konfliktusok ugyanis nem előírásosan jelentkeznek. Január 13-án például, egy évvel a baltikumi vérengzés után, mikor már mindenki azt hitte, megnyugodtak a kedélyek, Rigában a volt Baltikumi Szovjet Katonai Körzet parancsnoksága előtt rendeztek oroszellenes tüntetést: „Oroszok, hordjátok el innen a mocskotokat!” feliratokat cipelve.
K. I.
UKRAJNA
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
1. Krími Tatár Köztársaság (a Krím területére visszatérő tatár lakosság számára; kiválna Ukrajnából és csatlakozna Oroszországhoz vagy önálló államként a FÁK-hoz)
2. Keleti Köztársaság (a keleti területekből önálló államként vagy Oroszország, esetleg Ukrajna tagállamaként)
3. Donyec–Krivoj Rog-i Köztársaság
4. Novorosszijszki Köztársaság
5. Novorosszija (önálló állam Ukrajna négy déli területéből)
6. Szlobozsan Köztársaság
7. Halicsi Autonóm Körzet (Ukrajna nyugati részén)
8. Kárpátaljai Köztársaság (Ukrajnából kiválva vagy ukrán tagköztársaságként
9. Magyar Autonóm Körzet
10. Ruszin Köztársaság
11. Román Autonóm Körzet
12. Észak-Bukovina (Ukrajnából kiválva vagy ukrán tagköztársaságként)
Másik államhoz akar csatlakozni:
13. Zsitomiri terület északi része Belorussziához
14. Észak-Besszarábia ukrán része Moldáviához
15. Az odesszai terület északnyugati része Moldáviához
16. Dél-Besszarábia ukrán része (Budzsak) Moldáviához
BELORUSSZIA
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
17. Nyugat-Poleszk Autonóm Köztársaság
Másik köztársasághoz akar csatlakozni:
18. A vityebszki–grodnyenszki–minszki terület találkozásánál lévő rész Litvániához
19. A gomeli terület délkeleti része Ukrajnához
MOLDÁVIA
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
20. Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság (esetleg Moldávia föderatív tagja)
21. Gagauz Köztársaság (esetleg Moldávia föderatív tagja)
22. Dél-Besszarábia (Budzsak) elszakad Moldáviától és Ukrajnától, és létrehozza a Gagauz-Bolgár Köztársaságot
23. Bolgár Autonóm Terület Dél-Besszarábiában
Másik köztársasághoz akar csatlakozni:
24. Észak-Moldávia Ukrajnához
25. A Dnyeszter bal partjának ma Moldáviához tartozó része vissza Ukrajnához
BALTIKUM
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
26. Lengyel nemzetiségi terület Litvánia délkeleti részén
27. Klaipeda az egykori memeleli területtel együtt
Másik köztársasághoz akar csatlakozni:
28. Narvai Köztársaság Észtországból Oroszországba
29. A daugavapilszki körzet Lettországból Belorussziába
30. Délkeleti határsáv Lettországból Belorussziába
31. Délkeleti határsáv Litvániából Belorussziába
KAUKÁZUSON TÚLI TERÜLET
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
32. Hegyi Karabah (önálló köztársaságként, az Azerbajdzsánban megszüntetett Saumjan körzettel együtt; a FÁK tagállamaként; Örményország részeként vagy Oroszország föderatív köztársaságaként)
33. Hegyi Karabah Autonóm Terület beolvasztása Azerbajdzsánba
34. Talis autonóm terület Azerbajdzsánban
35. Kurd autonóm terület Azerbajdzsánban
36. Abházia Grúziából kiválva önálló köztársaság vagy Oroszország része
37. Dél-Oszét Köztársaság Grúzián belül
38. Dél-Oszét Autonóm Terület megszüntetése, beolvasztása Grúziába
39. Észak- és Dél-Oszétia egyesítése, önálló államként csatlakozása a FÁK-hoz vagy Oroszországhoz
40. Adzsar Autonóm Terület megszüntetése
Más köztársasághoz akar csatlakozni:
41. Örményország déli része Azerbajdzsánhoz
42. Azerbajdzsán északnyugati része Grúziához
43. Grúzia déli része (Dzsavaheti) Örményországhoz
44. Grúzia déli része Azerbajdzsánhoz
KÖZÉP-ÁZSIA
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
45. Német nemzetiségi közigazgatási egységek Kazahsztánban
46. Önálló köztársaság orosz ajkúak részére Kazahsztánban
47. Kara-Kalpak (Üzbegisztánból kiválva)
48. Badahsan-hegyvidék (Tádzsikisztánból kiválva)
49. Kirgiz Autonóm Terület Tádzsikisztánban
Más köztársasághoz akar csatlakozni:
50. Mangislak egy része Kazahsztánból Türkméniához
51. A Szir-Darja és Arisz folyók köze Kazahsztánból Üzbegisztánhoz
52. Az Ili-Ala-Too és Künhei-Ala-Too északi része Kazahsztánból Kirgiziához
53. Észak-Kazahsztán Oroszországhoz
54. Üzbegisztán Zeravsan, Kaska-Darja és Szurhan-Darja oázisai Tádzsikisztánhoz
55. Kara-Kalpak Kazahsztánhoz
56. Kara-Kalpak Oroszországhoz
57. Amu-Darja deltavidéke Üzbegisztánhoz
58. Alaj és Alajon túli hegyi legelők Kirgiziához
59. Szurbob folyó vidéke Tádzsikisztánból Kirgiziához
60. Karategin Tádzsikisztánból Kirgiziához
61. A tadzsik Fergana adir zónája Üzbegisztánhoz
OROSZORSZÁG
Önálló köztársaságot vagy autonóm területet akar alapítani:
62. Lengyel nemzetiségi közigazgatási egység a kalinyingrádi területen
63. Német Köztársaság a kalinyingrádi terület helyén
64. Kozák Köztársaság a Doni Sereg egykori területén
65. Kozák Köztársaság létrehozása a kubanyi területen
66. Görög Köztársaság a krasznodari vidék fekete-tengeri partvidékén
67. Adige Köztársaság (kiválás a krasznodari vidékből)
68. Cserkesz Köztársaság
69. Karacsaj Köztársaság
70. Karacsaj–Cserkesz Köztársaság kiválása a sztavropoli vidékből
71. Abaza Köztársaság kiválása a Karacsaj Köztársaságból
72. Zelencsuk–Urup kozák körzet kiválása a Karacsaj Köztársaságból, és csatlakozása a sztavropoli vagy krasznodari vidékhez
73. Kabardin vagy Kabardin-Balkar Köztársaság
74. Balkar Köztársaság Oroszország részeként
75. Kabardin–Cserkesz Köztársaság
76. Karacsaj–Balkar Köztársaság
77. Ingus Köztársaság
78. Nohcsi-Cso Csecsen Köztársaság
79. Kazah körzet a Csecsen-Ingus Köztársaságban
80. Egységes Cserkesz Köztársaság a Cserkesz, Kabardin, Adige és a krasznodari vidék tengerparti szakasza határain belül
81. Gorszkaja Köztársaság a Csecsen-Ingus, Észak-Oszétia, Kabardin és a Cserkesz Köztársaság határain belül
82. Kaukázusi Népek Konföderációja, később kiválása Oroszországból és Grúziából
83. Kozák Köztársaság az egykori ter területen
84. Nogaj–Kumik–Ter Kozák Autonóm Terület
85. Nogaj Köztársaság a sztavropoli vidéken és Dagesztán északi részén
86. Kumik Köztársaság Dagesztán területén, Oroszország részeként
87. Avar Köztársaság Dagesztán területén
88. Föderatív Köztársaság Dagesztán területén
89. Lezgisztán Köztársaság Dagesztán és Azerbajdzsán területén
90. Volgai Német Köztársaság, az egykori Kapusztyin Jar (a Volga alsó folyásánál)
91. Tatarisztán kiválása Oroszországból
92. Tatarisztán és Baskíria egyesülése Bastatarsztánná
93. Délnyugat Baskíria csatlakozása Tatarisztánhoz
94. Nagy-Tatarisztán a határos köztársaságok és területek egyesüléséből
95. Kámai Köztársaság az orosz ajkúak részére, kiválása Tatarisztánból
96. Csuvas Autonóm Terület Tatarisztánon belül
97. Tatár Autonóm Területek az asztrahanyi, jekatyerinburgi, szamarai, tyumenyi, cseljabinszki területeken (Oroszország), és a donyeci területen (Ukrajna)
98. Tuvai Népköztársaság
99. Orosz Nemzeti Körzet a krasznojarszki vidéken
100. Jenyiszeji Köztársaság Kelet-Szibériában az Evenki, Tajmir és az Orosz Nemzetiségi Körzetből
101. Burját–Mongol Köztársaság
102. Nanaj Nemzetiségi Körzet az Amur vidékén
103. Szuverén Autonóm Körzetek: Zsidó, Nyenyec, Korjak, Csukcs, Jamal–Nyenyec
104. Zsidó Köztársaság
105. Szmidovics járás kiválása a Zsidó Köztársaságból
106. Korják Köztársaság kiválása a kamcsatkai területből
107. Jamal–Nyenyec Köztársaság kiválása a tyumenyi területből
108. Altaj-hegyvidéki Köztársaság kiválása az altaji területből
109. Nyenyec Köztársaság kiválása az arhangelszki területből
110. A Rusz Köztársaság az oroszországi területekből az összes nemzetiségi terület és körzet kizárásával
Más köztársasághoz akar csatlakozni:
111. Udmurtia délkeleti része a permi területhez
112. Volga deltavidéke a Kalmük Köztársasághoz
113. Irkutszki és Altaj-hegyvidéki terület csatlakozása Tuvához
114. Jakutiával határos területek csatlakozása Jakutiához
115. Karélia déli része vissza a murmanszki területhez
116. Észtország határvidéke vissza a (volt) leningrádi területhez
117. Észtország határvidéke vissza a pszkovi területhez
118. Lettország határvidéke vissza a pszkovi területhez
119. A kalinyingrádi terület vissza Litvániának
120. Oroszország rosztovi területe vissza Ukrajnának
121. A krasznodari terület fekete-tengeri parvidéke az Adige Köztársasághoz
122. Nagy Szocsi déli része Grúziához
123. Észak-Oszétia egy része Kabardin-Balkarhoz
124. Észak-Oszétia keleti része a Csecsen–Ingus Köztársasághoz
- Külföld [6]