Skip to main content

Szakíts, ha bírsz!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Május végén különös olvasói levelet közölt a Pravda: egy tudományos kutató arról ír, miért adja vissza a párttagkönyvét egy hónappal a 28. pártkongresszus előtt. „Ez a párt megbocsáthatatlan bűnöket követett el a néppel szemben. Kiirtotta az egész értelmiséget, az egész parasztságot, tönkretette az egész gazdaságot, korrupció, hazugság, demagógia, tömeges népbutítás uralkodik mindenütt stb.” Michal Heller, a Párizsban élő történész joggal jegyzi meg, hogy ez a bűnlajstrom egy csöppet sem csekélyebb, mint amellyel a nürnbergi perben a náci pártot vádolták. Ennek ellenére ez a párt most azzal kezdi – a közismert huzavona után – 28. kongresszusát, hogy kijelenti: „nem azért gyűltünk össze, hogy rögtönítélő bíróságként döntsünk, ki a bűnös és miért.” A több ezer küldött elfogadta Gorbacsov javaslatát: sem az elmúlt hetven év, sem a peresztrojka fél évtizede alatt elkövetett bűnök miatt nem kívánnak felelősségre vonni senkit. Ez az ülésszak tehát feltehetően nem lesz sem a tisztogatások kongresszusa, sem a kollektív és személyes elszámoltatásé, s egyelőre csak remélni lehet, hogy legalább egy egészséges tisztulási folyamatot elindít. Erre utal Pavel Ugyukin – aki az Oroszországi Szociáldemokrata Párt társelnökeként, tehát kívülállóként és „ellendrukkerként” foglalta össze kedd délben adott telefoninterjújában a kongresszus első ülésnapjáról kialakult benyomásait –, és ezt követően moszkvai tudósítónk, Szergej Szkripnyikov helyzetelemzése.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon