Skip to main content

Igazolványt a köpködőknek!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Több párt képviselői panaszkodtak, hogy falra ragasztott plakátjaikat illetéktelen kezek letépkedik, illetlen szájak leköpdösik. Ez helytelen, ellenkezik a szabad választások elveivel. De az is ellenkezik az állampolgári szabadsággal, ha betiltjuk a köpködést, tépkedést. A megoldás: szabályozott mederbe terelni az emberi nyálat. A részletek kimunkálása az Országos Választási Bizottságra vár, de addig is ki kell osztani a pártok tagjai között a tépkedő- és köpködőigazolványokat. Az arcképes igazolványok birtokában bárkinek joga van arra, hogy a rivális pártok plakátjait tépkedje, köpködje. Az igazolvány, melyet felszólításra kötelező bemutatni, elárulja, hogy ki milyen színekben tépked, köpköd. Az, hogy ki él a véleménynyilvánításnak ezen ősi eszközeivel, egyúttal azt a pártot is minősíti, amelynek képviseletében körmöt, nyálat nem kímélve folytatja tevékenységét. A köpködő és a köpködött világnézeti hovatartozásának igazolása – ezt az igazolvány és a plakát összevetése teszi lehetővé – messzemenő következtetésekre ad lehetőséget a jövendő koalíciós partnerek megválasztásakor. Egyúttal alkalmat ad arra is, hogy kiderüljön, kik azok, akik a másik oldalról tépkednek, és kik, akik saját jelöltjüket köpik szemen.

A választások tisztasága érdekében le az illegális köpködőkkel. Vesszenek a sötétben bujkáló tépkedők. Igazolványt minden plakátrongálónak. Öntsünk tiszta nyálat a falakra.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon