Skip to main content

Balinkai Bányaüzem Független Szakszervezetének dokumentumai

Vissza a főcikkhez →


Rövid távú program

1. Érthető, mindenkinek világos bérelszámolási rendszer, kiismerhető bérkifizetési elszámolás (langcédula) kialakítása közösen a megfelelő szakemberekkel.

2. Igazságos, kivételezés nélküli munkaelosztás feltételeinek megteremtése.

3. Növelt üzemidők megszüntetése, a termelés feltételrendszerének olyan átalakítása, amely a munkavállalók érdekeit nem sérti, és egyben nem gátja a megfelelő gazdasági eredmény elérésének sem.

4. Üzemi Szociális Bizottság alakítása valamennyi üzemi szakszervezeti csoportosulás, valamint a szakszervezeteken kívüliek képviselőinek bevonásával.

5. Minden, a tulajdonformát érintő folyamatba a független szakszervezet képviselőjének bevonása. Korrekt adatszolgáltatás az üzem gazdasági helyzetét meghatározó paraméterekről a vállalati központ részéről.

6. A független szakszervezet tagértekezlete által elfogadott mértékű tagdíjakat május 1-jétől zárolni, bejegyzés után nyitandó külön bankszámlán elkülönítve kezelni.

7. A független szakszervezet napi működésének fennakadás nélküli, folyamatos biztosítása.

8. A részarányos szakszervezeti vagyon és a törvények által biztosított gazdálkodási lehetőségek azonnali áttekintése, elkülönítése a Bányászati Dolgozók Szakszervezetének, Szakszervezetek Országos Szövetségének szervezeteitől.

9. A nyugdíj-beszámítási évek meghatározásánál nem a naptári évet, hanem az évenkénti kötelező műszakokat kell figyelembe venni. Az évek alatt teljesített túlműszakok plusz időként kell hogy megjelenjenek.

10. A munkaerő értéken való megfizetésének elérése megfelelő bérrendszerrel (beleértve a vezetők bérét, prémiumokat is). A kollektív szerződés részeként bértárgyalás a vállalat vezetőivel a termelés különböző üzemenkénti gazdaságosságának figyelembevételével.

11. A Bányász című, vállalati dolgozók lapjaként megjelenő újságban megfelelő nyilvánosság biztosítása a balinkabányai, várpalotai és a továbbiakban megjelenő új szakszervezeti csoportoknak. Működésükről valamennyi munkavállaló korrekt tájékoztatása.

12. A független szakszervezet alakításának, működése tapasztalatainak bármikori átadása az ez iránt érdeklődőknek vállalaton belül és kívül is.

13. A 8 órás munkaidő szerinti bérezés, állománycsoportoktól függetlenül.*

Hosszabb távú program


1. A kollektív szerződés újratárgyalása, munkavállalói szempontból elfogadható szerződés megkötése 1990. június 30-ig. A Kollektív Szerződést egy évre, 1990. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kötjük. Az 1991-és Kollektív Szerződést 1990. október 1-jétől folyamatosan elő kell készíteni, hogy a gazdasági, pénzügyi évzárástól (március) érvénybe léphessen.

2. Részletes működési szabályzat kidolgozása a következő tagértekezletig.

3. A bányamunkások (bányászok, iparosok, kiszolgálók stb.) munkakörülményeire vonatkozó előírások, a bányatörvény, OBF-rendelkezések szakértőkkel közös áttekintése, a tényleges munkafeltételek biztonságos megteremtése érdekében.

4. A Balinkai Bányaüzem kiválásának feltételeiről, fokozatos mielőbbi önállósodás megoldásairól gazdasági szakemberek, szakértők bevonásával, tárgyalások megkezdése a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezetőivel.

5. A bányamentés szakmaként való elismertetése, feltételeinek megteremtése, a bányamentő szolgálatot vállalók megfelelő megbecsülése.

6. Kezdeményezni és részt venni a megfelelő szintű vezetői alkalmasság felülbírálásában, a vezetői munka megítélésében. Felülvizsgálni a volt állampárt vezető üzemi, vállalati funkcionáriusainak vállalaton, üzemen belüli elhelyezését, bérezését.

7. 25 éves föld alatti munka vagy 5000-5300 föld alatti műszak utáni nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása, bevezetésének követelése.

8. A beleszólási rendszer lehetőségeinek kidolgozása a vezetők kiválasztásába, pályázati rendszer bevezetése a legfontosabb vezetői helyekre, a pályázat feltételeinek kidolgozásába bevonva a független szakszervezet képviselőit.

9. Kidolgozni az esetleges elbocsátás, munkanélkülivé válás a dolgozókra a lehetséges legkevésbé hátrányos feltételrendszerét (az elbocsátás bejelentésének ideje, végkielégítés szabályai stb.).

* Az alakuló ülésen felvett pont; nem teljesen szó szerint idézve.

















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon