F. T. [Fényi Tibor]

Vissza a főcikkhez →

Nem mondhatni, hogy bárkit is meglep, ha kijelentjük: ismét becsaptak bennünket. Horváth István nem mondott igazat, amikor a III/III-as osztály létszámát a civilnek álcázott „Titkos” és „Szigorúan Titkos” állományú munkatársak nélkül adta meg. Ahogy egyelőre nem tudunk pontos számot arról, hogy hányan is voltak (vannak?) ezek az emberek, úgy arra sem tudunk válaszolni, hogy mi is történt velük. Átcsoportosították őket más területre? Megszűnt a megbízatásuk, s most már legfeljebb mint más egyszerű spiclik, némiképp dotált önszorgalomból kukkolják kollégáikat – de hát kinek tennék ezt, hiszen a megbízó, a belső elhárítás állítólag megszűnt?… (Próbaként érdeklődtünk a Petőfi Csarnokban, hogy a dekonspirálódott III/III-as ügynök mint „magas beosztású vezető” a helyén van-e még? Örömmel tudatjuk, semmi sem változott.)

Nem megnyugtató az sem, hogy még a feloszlatás után sem kaphattunk pontos számadatokat arról, hogy hová is kerültek a bennünket megfigyelők. Sajnos, ha a közölt százalékarányokat a Szolgálat iránti legnagyobb jóindulattal is adjuk össze, a kapott szám legalább 80-100 fővel hibádzik. Nem tudjuk, hogy hová lettek azok, akik se nyugdíjba nem mentek, se nem léptek ki a belügy kötelékéből, s nem váltak „bűnügyi munkássá”, és a kémelhárítás sorait sem az átcsoportosított terrorelhárító részleg munkatársaiként bővítik. Most már aligha állítható, hogy „a nemzetközi helyzet éleződik”, s hogy ez a kémelhárítás létszámának jelentős növelését indokolná. Ha mégis ez történne, akkor annak más oka lehet.

Eredetileg talán az volt a terv, hogy az egész jelenlegi Állambiztonsági Szolgálatot úgy, ahogy van, egy tételben átváltoztatják Nemzetbiztonsági Szolgálattá. Közben azonban fel kellett oszlatni a III/III-as osztályt, ám a terv ennek ellenére ment tovább a maga útján. Csupán annyi változott, hogy egyszerűen besorolták az új Nemzetbiztonsági Szolgálat kémelhárító csoportjába. (Amennyiben tehát e sorok írójáról vagy olvasójáról jelentés készül, akkor már az nem csupán egy politikailag megbízhatatlan személyről készül, mint a régi szép időkben, hanem – a szervezet jellegéből következően – egy kémről…)

Február 14-i sajtótájékoztatóján Túrós András vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy az egykori Állambiztonsági Szervezet költségvetését senki sem tudná megmondani, mert nem különült el a Belügyminisztérium, illetve a rendőr-főkapitányságok költségvetésétől. A Nemzetbiztonsági Szolgálat idei költségvetéséről még nincs semmiféle döntés, csak annyi bizonyos, hogy az áthelyezett állomány vitte magával a rá eső bérköltséget. Ez mindenesetre kétségessé teszi, hogy a belügyben a lehallgatási botránytól függetlenül is minden készen állt az Állambiztonsági Szervezet átalakítására és a rendőrségtől való különválasztására, ahogy a minisztérium hivatalosai állították.

Az átszervezés adalékai


Mindabból, amit az új Nemzetbiztonsági Szolgálatról tudni lehet, kiderül: a Belügyminisztérium minden ellenzéki és józan szakértői javaslat ellenére (lásd pl. Verebélyi Imre miniszterhelyettes véleményét erről a Beszélő 3. számában) egy szervezetben akarja tartani a hírszerzést, a kémelhárítást és az esetleg alkotmányvédelmi szolgálatnak keresztelendő belső elhárítást. Vagyis a sok hűhó közepette fenn akarja tartani a régi struktúrát s benne régi, megbízható kádereit. Különben aligha mulasztja el, hogy érzékeny búcsút ne vegyen azoktól, akik (e pillanatban épp reformszocialista gúnyában) még talán mindig az egész ellenzék legéppuskázásáról álmodoznak, akár nemzetbiztonsági, akár alkotmányvédő alapon. Ám bízunk benne, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság figyelmét nem fogják elkerülni ezek a kérdések sem.

• Belföld