Skip to main content

Esélyegyenlőség

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Esztergomi Kereskedelmi Vállalat 
UNIKER
5. sz. körlevél

Értesítjük a Boltvezető Munkatársakat, hogy a Vállalat Vezetősége hozzájárult, hogy a

Hazafias Választási Koalíció
MDF
MSZP

a választási kampány idején boltjaink kirakataiban helyezzék el agitációs propaganda plakátjaikat.

Egyben kérjük dolgozóinkat, hogy munkahelyükön tartózkodjanak a választásban való aktív részvételtől.

Felhívjuk még figyelmüket, hogy amennyiben más pártok is jelentkeznének hasonló propagandaanyaggal, ezt csak a központ engedélyével lehet a kirakatokban elhelyezni.

Esztergom, 1990. január 31.

Nagy János sk. igazgató
Simkóné Speck Andrea sk. gazd. ig. h.





















Megjelent: Beszélő hetilap, 7. szám, Évfolyam 2, Szám 7


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon