Skip to main content

Anyai kötelesség

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Bagatelle 2.


Sz. Anna romantikus lélek. 14 évvel ezelőtt romantikusan gyereket szült távozó kedvesétől, megfogadva erősen magának, hogy nem fogja zsarolni szerelmét, s soha, senkinek nem árulja el, ki is a gyerek apja. Mindeddig tartotta magát szilárd elhatározásához, hősiesen hajózva kis, hivatalnoki jövedelme törékeny ladikjában a cseperedő gyermekkel a megélhetés tengerén. A gyereket gondosan neveli, dacolva a filléres gondokkal, taníttatja idegen nyelvre, korcsolyázni és úszni, nyaraltatja, öltözteti. A gyerek kedves és sikeres, Sz. Anna romantikus vállalkozása, hogy szerelme gyermekét felneveli, már-már sikerült.

Néha kapott segélyt a tanácstól. Most azonban segély helyett egy levelet kapott: Nem kap segélyt, amíg nem igazolja, hogy keresetet adott be tartásdíjért a gyerek apja ellen. A tartásdíjról ugyanis az anya nem mondhat le, a kiskorú érdekeit sértve.

Sz. Annával együtt örülünk, hogy a tanácsi gyámügyesek felhagytak a felelőtlen pazarlással, s méltatlanokat ezután nem segélyeznek.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon