Liskó Ilona

Liskó Ilona: Új ciklusok

A NAT és az iskolaszerkezet


Veszélyben a stabilitás?

A jelenlegi iskolaszerkezet védelmezőinek érveit hallgatva az a benyomás keletkezhet, hogy egy jól működő, koherens és stabil iskolaszerkezetre leselkednek eddig ismeretlen veszélyek. A statisztikai adatok viszont azt bizonyítják, hogy a 8+4 osztályos iskolaszerkezet erodálódása már évekkel ezelőtt megkezdődött. Az elmúlt időszakban az általános iskolák 10%-a növelte meg képzési idejét (10 osztályos szerkezetben működik, speciális szakképzést folytat, vagy gimnázium felé építkezik).


Liskó Ilona: Esélyegyenlőség ’94


Alapvetően megváltozott a szakmunkásképzés mobilitási funkciója. Húsz évvel ezelőtt ez az iskolatípus elsősorban az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen szülők gyerekei számára nyújtott lehetőséget a társadalmi emelkedésre. Ma ez nem így van.

1974-ben a szakmunkástanulók 35%-a még olyan családokból jött, ahol mindkét szülőnek nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettsége volt (lásd táblázatunkat). A jelenlegi adatok szerint ez a csoport jelentéktelen méretűre zsugorodott.


Liskó Ilona: A tegnapnak tanulunk?

A gazdasági szerkezetváltás és a szakképzés


A beiskolázott tanulók számának az elmúlt 3 évben bekövetkezett változásai alapján az egyes szakmacsoportokat négy kategóriába soroltuk:

1. erősen növekvő: a növekedés mértéke meghaladja a 10%-ot;
2. enyhén növekvő: a növekedés mértéke nem éri el a 10%-ot;
3. enyhén csökkenő: a csökkenés mértéke nem éri el a 10%-ot;
4.





Liskó Ilona: A szakképzés vesztesei


Az elmúlt 10 évben két alkalommal volt lehetőségem empirikus kutatásokkal kontrollálni a szakmák hierarchiájának létezését, és mindkét alkalommal arra a következtetésre jutottam, hogy legalábbis az általunk annak idején „belépő” szakmáknak nevezett (mert a szakképzetlenek gyerekeinek itt volt alkalmuk belépni a szakképzettek rétegébe), alacsony presztízsű, nehézipari, építőipari, textilipari szakmákat oktató iskolák tartósan és szinte kizárólag az alsó társadalmi rétegek gyerekeinek iskolái, akik társadalmi származásuk és szocializációjuk által szigorúan determinálva tanulnak éppen ezekbe

Liskó Ilona: Szerkezetváltás középfokon


Előzmények

A pártállam által irányított és szigorúan kézben tartott oktatási rendszer szerkezeti „fellazulására” az 1985-ös oktatási törvény engedett elvi lehetőséget, és ehhez az 1988-tól pályázati úton elnyerhető minisztériumi támogatás nyújtott anyagi forrásokat. Hogy milyen irányban változzon a középiskolák szerkezete, arra az oktatásirányítók közül először Glatz Ferenc miniszter hirdetett programot; a tradicionális nyolcosztályos gimnáziumi szerkezethez kell visszatérni – nyilatkozta.


Liskó Ilona: Hogy áll a NAT?


Az Országos Közoktatási Intézetben Báthory Zoltán és Szebenyi Péter sajtótájékoztatót tartott arról, hogy áll a Nemzeti Alaptanterv (NAT) ügye. A Báthory Zoltán által vezetett kutatócsoport még Glatz Ferenc minisztersége idején kapott megbízást a NAT elkészítésére. Azóta lezajlott a rendszerváltás, miniszterek és államtitkárok jöttek-mentek, a kutatóintézeteket átszervezték, és az oktatásirányítási kurzus is ide-oda ingadozott. A NAT készítése hol kiemelt és támogatott állami feladatnak, hol elnézett vagy éppen csak megtűrt kutatói hobbinak számított. A munkát azonban nem hagyták abba.

Liskó Ilona: Andor Mihály: Rendszerváltás Dimbesdombon


A szociológus, Andor Mihály könyve egy magyar falu közéletének 1986-tól ’90-ig tartó krónikája. Tárgyilagos, mégis izgalmas összefoglalása mindannak, ami ebben az időszakban valamennyiünk lakóhelyén megtörtént: a civil társadalom fokozatos öntudatra ébredésének és megszerveződésének; a párt- és tanácsrendszer elbizonytalanodásának és összeomlásának; az új pártok megalakulásának és a hatalomátvételnek, vagyis a helyhatósági választásnak.

Dimbesdomb a szerencsésebb települések közé tartozik.


Liskó Ilona: Hát én immár kit válasszak?


Véletlen minta alapján 60 iskolát választottunk ki (30 általános és 30 középfokú iskolát), ahol 1991 tavaszán intenzív módszerekkel (részt vevő megfigyelés, dokumentumelemzés, esettanulmány-készítés) követtük nyomon az igazgatóválasztások folyamatát. Az alábbiakban a kutatás első tapasztalatait foglaljuk össze.

Figyelmező demokrácia

Hogy virágzásnak indult a demokrácia, és az új önkormányzati testületek éberen őrzik demokratikus jogaikat, arra elsősorban munkatársaink hűvös, és bizalmatlan fogadtatása utalt.




Liskó Ilona:


A különböző egyházi szervezetek természetesen azokban a településkörzetekben is szabadon folytathatnak vallásos oktatást, ahol saját iskola nem áll rendelkezésükre. Ezekben az esetekben azonban kizárólag saját személyi és tárgyi feltételeikre, ill. saját szervezésükre támaszkodhatnak.

F. Havas Gábor, Liskó Ilona: Merre tart Kelet-Európa ?

Nemzetközi közvélemény-kutatás


Soha többé kommunizmust!

A kelet-európai országokban zajló változások várható fejleményeit illetően szinte teljes az egyetértés abban, hogy a „klasszikus” kommunista rendszer végleg a múlté. Az egyes országokban a megkérdezetteknek legfeljebb hat százaléka tartja lehetségesnek a visszarendeződést. Az viszont csak a magyaroknál és a lengyeleknél többségi vélemény, hogy a nagyobb politikai és gazdasági szabadságot „engedélyező” reformkommunizmusnak sincs többé esélye Kelet-Európában.