Csak tollal és mikrofonnal küzdenek egymással a felek, de a harc azért harc. Cikkében (Hová álljanak a belgák – Magyar Nemzet, február 5.) Ágh Attila kifejti: a sajtó ellenőrzése körül folyik a fő ütközet, s nem véletlenül.
A nemzeti médiákban – mondja Ágh Attila – az őrségváltás csak egy korábbi aránytalanságot hivatott kiküszöbölni. Mégpedig az SZDSZ által végrehajtott, csendes hatalomátvételt. Az SZDSZ – mutat rá Ágh Attila – kihasználta a politikai élet színvonaltalanságát, és egyenesen a legkínosabb műsorokat vette célba. Nemcsak a pártállam önmagát megszüntető élcsapata, de a kapcsolódó ellenzéki pártok is hátrányos helyzetűnek érezhették magukat. Miként a „szabad piacon” – magyaráz Ágh Attila –, a médiákban a médiák sem kedveznek az ügyetlenebbeknek: a hangukat még csak próbálgató a kevesebb aduászt felmutató pártoknak. Tehát ha „rendszerváltozás közben az építkezéssel egy időben” nem akarjuk lerombolni a demokrácia alapjait, határozottan fel kell lépnünk mindenféle kisebbség egyeduralmi törekvéseivel szemben. Így a tehetségesekkel szemben is!
Ágh Attila feketén-fehéren kimondja azt, amit eddig nem mondott ki senki: Éljen a középszer diktatúrája!
- Beszélő [6]