Beszélő: Magyarországon nagyon régóta nem volt valóságos parlament. Nem alakultak ki vagy feledésbe merültek azok a szokások, amelyek a kormányalakítást megelőzik. A Kisgazdapárt álláspontja szerint milyen gyakorlati lépésekre van szükség nyomban a parlament megalakulása után?
– A szokás jogára hivatkozom, mert azt hiszem, ilyen szabályzat nincs leírva sehol. Annak idején, az 1945-ös választások után ott lehettem a parlament első összejövetelén, a sajtópáholyban. A képviselők legelőször megválasztották a parlament korelnökét. A tisztséget természetesen a legidősebb képviselő töltötte be, pártállásától függetlenül. Utána megválasztották a jegyzőket, ők a legfiatalabbakból kerültek ki. Ez volt az első lépés, ezt kellene most is tenni: a korelnök, illetve a jegyzők megválasztása indítaná el a parlamentáris életet, a parlamenti adminisztráció munkáját. Ebben minden párt képviselőjének meg kellene egyezni. A választás után, de még a parlament első ülése előtt össze kellene ülnie a pártok képviselőinek, hogy megbeszéljék az ideiglenes elnök megválasztásának kérdéseit. Már a választás másnapján egyezségre kellene jutni, hogy a végrehajtás zökkenőmentes legyen.
Beszélő: A szabad demokraták azt ajánlották, hogy állapodjanak meg a pártok még a választás előtt bizonyos játékszabályokban. Nem arról, hogy melyik párt jelöltje legyen a házelnök, azaz aki ezúttal ideiglenes államfő, hanem arról, hogy például automatikusan a legerősebb párt jelöli az elnököt, és a többiek ezt elfogadják, függetlenül attól, melyik párt győz a választásokon. Most, amikor nem tudjuk, melyik párt bizonyul a legerősebbnek, könnyebb valamilyen általános szabályban megegyezni.
– Az én véleményem szerint mégiscsak a már megválasztott képviselőkre kell bízni, hogyan képzelik el a technikai lebonyolítást. Négy nap múlva választás lesz…
Beszélő: A javaslat több mint két héttel ezelőtt hangzott el.
– A Kisgazdapárt azon az állásponton volt, és ezt még most is tartja, hogy semmilyen formában ne tárgyaljunk arról, ami majd a választások után lesz aktuális. Nem lesz akadálya annak, hogy a választási eredmények birtokában azonnal összeüljenek a pártok illetékesei, és valamilyen megállapodásra jussanak. Ne féltse senki a parlamentet, hogy hetekig, sőt hónapokig eltart, amíg megállapodás születik. Véleményem szerint két-, legfeljebb háromnapos tárgyalások után mindenképpen el kell érni a megállapodást. Megint a szokásra hivatkozom. Az ideiglenes köztársasági elnök megkezdi a tárgyalást a pártok képviselőivel. A kijelölt miniszterelnök szokás szerint mindenképpen a legerősebb pártból kerül ki. Elvben az is előfordulhat, hogy a tárgyalások során a pártok úgy nyilatkoznak, hogy a kijelölt miniszterelnök pártjával nem akarnak koalíciót. A nyugati államokban is megtörténik, Olaszországban volt rá példa, hogy egy kisebb párt képviselője kap miniszterelnöki megbízást, amennyiben ezt a többi párt elfogadja. Persze nem biztos, hogy nagyon hosszú ideig meg is marad miniszterelnöknek.
Beszélő: Többségi megállapodás híján a kormány úgysem kap bizalmat, akár a legerősebb párt alakít kormányt, akár más. De aki elsőként kezdi meg a kormányalakítási tárgyalásokat, előnyben van. A szokásjog, minthogy hosszú volt a megszakítás, nem elég erős. Így attól lehet tartani, hogy két vagy három párt között már előzőleg létrejön egy megállapodás, amelynek értelmében egy kisebb párt, a második vagy éppen a harmadik párt képviselője kapja meg a kormányalakítási megbízást, és kihasználja az elsőbbség előnyeit.
– Ez elképzelhető, de ha a megbízott miniszterelnök nem tudja megalakítani a kormányát, akkor úgyis a következő kap megbízást.
Beszélő: A helyzeti előny kihasználásáról van szó. Az előzetes megállapodás kimondhatta volna, hogy mindenképpen a legnagyobb frakció „dob” elsőnek.
– Változatlanul azt mondom, hogy ezt a döntést a tényleges erők ismeretében kell meghozni.
Beszélő: Előzetes megállapodást javasoltak a szabad demokraták a parlament ügyrendjéről, a házszabályokról is. Meg arról, hogy a parlamenti bizottságok tagjait és tisztségviselőit arányossági és ne többségi elv alapján válasszák. Különben fennáll a veszély, hogy a többségi párt vagy a többségi koalíció minden parlamenti bizottság vezető tisztségeit magának tartja fenn. Erre a többségi szavazás alapján megvan a mód, de ellenkezik az általános parlamenti szokásokkal.
– Nekem az a véleményem, hogy a március 25-i, illetve április 8-i szavazás eredményének ismeretében, egy hat-hét napos intenzív tanácskozás után, és mindenkiről feltételezve a jó szándékot, egy hét alatt mindent meg lehet oldani. De akkor már nem a választási kampány szellemében, hanem úgy, ahogy a parlamentáris rendszer érdeke megkívánja. Az kétségtelen, hogy szinte tragédia lenne, ha a parlamentáris életet nem tudnánk megkezdeni.
Beszélő: A Kisgazdapárt tehát amellett van, hogy a házelnököt, azaz az ideiglenes államfőt a legnagyobb frakció adja?
– Igen, ez a mi hagyományos elképzelésünk.
Beszélő: Azzal is egyetért a Kisgazdapárt, hogy a parlamenti tisztségeket, a bizottsági tagságot a bizottságokban arányosan kellene elosztani?
– A józan ész ezt kívánja. A megválasztott képviselőknek a bizottságokban is olyan arányban kell jelen lenniük, amilyen arányban a pártjuk bekerült a parlamentbe. Kérdés, hogy az úgynevezett független jelöltek vajon létszámuknak megfelelően vegyenek-e részt a bizottságokban. Természetesen, ha csak egy-két független képviselőről lesz szó, akkor ez nem okoz problémát. De mindenre számítva, nekik is kell, hogy legyen bizonyos fokú beleszólásuk a parlament életébe.
Beszélő: Az intenzív és hatékony parlamenti munka megkívánja, hogy az üléseken mindenekelőtt a frakciók szerepeljenek, ne az egyéni felszólalók.
– Feltétlenül. A múltban is minden pártnak megvolt a parlamenti szóvivője, a képviselőcsoport vezetője. Azt hiszem, ebben nem lehet változás a jövőben sem. Amikor egy párt bekerül a parlamentbe, ténykedésének tükröznie kell a pártja álláspontját. A ’45-ös választások után sajnos előfordult, hogy egyesek eltávolodtak a tulajdonképpeni pártprogramjuktól, és a maguk útját kezdték járni. A Független Kisgazdapárt csak olyan jelölteket állított, akik a párttagságukkal is bizonyították a párthoz való hűségüket. A többi pártoknál a képviselő-jelöltség sokszor a személyes népszerűség következménye.
Beszélő: A régi parlament sok meggondolatlan döntése után, az utolsó pillanatban még egy alkotmánymódosítást is elfogadott. A köztársaság elnökét a nép közvetlenül választja meg. Mi erről a Kisgazdapárt véleménye?
– A Független Kisgazdapárt arra az álláspontra jutott, hogy nem baj, ha a népet kérdezzük meg, ki legyen az ország első közjogi méltósága. Mi tehát nem ellenezzük a közvetlen választást.
Beszélő: A szabad demokraták sem ellenzik. De attól tartunk, hogy most, amikor épp csak befejeztünk egy nehéz és túlságosan is hosszára nyúlt választási kampányt, és előttünk állnak az igen fontos önkormányzati választások, a kettő között egy elnökválasztási kampány túlzott megterhelés, amely csak bizonytalanabbá teszi a politikai helyzetet.
– Ezen el lehet gondolkodni, de változatlanul azt mondom, hogy ne 386 ember mondja meg, ki legyen az elnök. Szoktassuk le már a népet arról, hogy mindig egy szűk kör határozza el, ahogy a múltban volt, ki legyen az elnök, és milyen hatalmat kapjon. Az én véleményem szerint erről mindenképpen népszavazással kell dönteni.
Beszélő: Körvonalazódtak-e a koalíciós elképzelések?
– A Független Kisgazdapárt, amely az Ellenzéki Kerekasztalnak aktív résztvevője volt, már a választási verseny megindulása előtt kijelentette, hogy önálló arculatával vesz részt a választási küzdelemben. Szabadjon azt mondanom, én voltam az, aki a kerekasztal-tárgyalások során kijelentettem, a Független Kisgazdapárt nem köt semmilyen előzetes koalíciót. Lassan ezt a szlogent más pártok is átvették, és ma ezt mondja mind a Demokrata Fórum, mind a Szabad Demokraták Szövetsége. De marxista, marxista szellemű pártokkal, még ha tagadják is a marxizmust, a volt marxista pártokkal vagy utódaikkal semmilyen körülmények között sem lépünk koalícióra. Ahogy az ellenzéki harcokban a Független Kisgazdapárt mindig az ellenzék győzelmét várta, azon munkálkodott, a választások után is csak ellenzéki párttal vagy esetleg pártokkal kötünk koalíciót.
Beszélő: Az utolsó kérdés: vannak-e jelöltjeik a majdani kormányba?
– A Kisgazdapárt a mezőgazdasági válságból való kilábalást tartja egyik legfőbb céljának, így joggal elvárja, hogy – ha részt vesz a kormányban – a mezőgazdasággal foglalkozó szaktárca a Kisgazdapárt irányítása alá kerüljön. Minden egyebet bízzunk a választások eredményére. Vannak további elképzeléseink is, de nyilvánosságra hozatalukat most nem tartjuk célszerűnek.
Beszélő: Köszönöm a beszélgetést.
Kapcsolódó cikkek
- Belföld [7]