Skip to main content

Beszélő hetilap, 11. szám, Évfolyam 2, Szám 12

(Fóris László dr.): Erkölcsi alap nélkül?!

(dr. Tütős Sándor): Tisztelt Szabó Ágnes!

(Mendly Árpád és felesége): A Szabad Demokraták Szövetségének vezetősége részére

–efhá– [F. Havas Gábor]: Ultima ratio

Tamás Gáspár Miklós: Új reformkor vagy új Horthy-korszak?

: Cenzúrázott március 15-e

(Három vélemény)

: [Emléktábla-avatás]

Vajna János: Az első és utolsó szabad választás

Keletnémet gyorsmérleg

Varga György: Hétköznapok előtt

Krasztev Péter: Az észtországi változásokra

Kiss Ilona: Intervencióból integráció?

Hamberger Judit: Lengyel hibák

Egy dühös francia szemével

F. Havas Gábor: A póker viszonyjáték

– kőszeg –: „Ne tárgyaljunk arról, ami majd a választások után lesz aktuális”

Beszélő-beszélgetés Bejczy Sándorral

Kovács Róbert - Tóka Gábor: Választási térkép

Helyrerendeződés

Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története

(4. rész)

nagy: A keleti partról

Solt Ottilia: Szülessenek döntések arról, hogy hová akarunk elmozdulni!

Szűcs László jogásszal beszélget Solt Ottilia a társadalombiztosítási rendszer alternatíváiról

Morvay Beáta: Ki költözik a Liszt Ferenc térre? (II.)

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Boszorkányok pedig nincsenek…

(Amikor a rendőrök még nem voltak elbizonytalanodva)

(Lakatos Tibor) - Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Törvényes csalás

Dr. Fóris Gabriella: Patyomkin-falvak orvosbiológiai kutatás helyett

Dr. Nádori László: Az államosított sport romjain

Timár Katalin: A változás jelei?

(Iványi Péter): Tisztelt Szerkesztőség!

Varga M. Géza: Göcsörtös szavazópultok

: Azonnal

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon