Skip to main content

Göcsörtös szavazópultok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A XII. kerületi, Törökbálinti út 2. szám alatti szavazóhelyiségben – az MSZMP körzeti irodájában – öreg, talán több évtizede szolgálatban lévő szavazópulton tölthettek ki a szavazólapokat a népszavazás résztvevői. A deszkapultról rég lekopott a festék, a felülete repedezett és recés – akár a fordulat évében Biharkeresztesen alkalmazott társáé.

Az 1947-es biharkeresztesi választásokat Czupp Elek, a járási rendőrkapitányság alhadnagya segített megszervezni. Részletes utasításokat adott a szavazatszedő bizottságnak a szavazás előkészítésére, lebonyolítására, sőt az értékelésére vonatkozóan is. Még azt is meghatározta, hány százalékos kommunista győzelmet kell majd kimutatni a szavazatok összeszámlálása után.

Az utasítás végrehajtását szolgáló technikai megoldások lényeges eleme volt egy kopott, szálkás felületű deszka, amelyet szavazópulttá léptettek elő a gondos szervezők. A fa kiemelkedő erei miatt a deszkára tett papírlapon nem lehetett egyenest vagy párhuzamos vonalakat rajzolni – pedig az ellenszavazathoz ez kellett volna. A szavazatszedő bizottság így a tetszése szerint nyilváníthatta érvénytelennek a kommunista párt érdekeit nem szolgáló szavazatokat.

A szavazatgyűjtő ládákat végül ki sem nyitották – az alhadnagy elvtárs által előírt százalékarányt a szavazatok ellenőrzése és selejtezése nélkül is be tudták írni a jegyzőkönyvbe.

Ideje lenne felülvizsgálni a szavazóhelyiségek felszerelését, és újra cserélni ezeket az elmés segédeszközöket – még a hagyományőrző pártok helyiségeiben is.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon