(Mendly Árpád és felesége)

Nyomtatóbarát változat

Alulírott MENDLY Árpád, Budapest IX. ker., Gabona utca 3. szám alatti lakos, segítséget kérek az ÁLLAM, a miskolci tanács, a Tefu Vállalat és a Skála Nagyáruház ellen, mert 1985 májusában négyszázezer forintért olyan kötvényt hoztak forgalomba, amiért a tanács, az állam és az igazgatóság teljes vagyonával felel. 26 évi munkám után 4100 forint havi nyugdíjat ad az állam, minden több mint négy éve kölcsönvett 100 000 forintomból 21 000 forintot eltulajdonítva csak 79 000 forintot akar visszafizetni azért, mert már 1990-ben visszakérem az adott kölcsönt azért, mert meglehetetlenített a pénzügyi manővereivel. A tv Ablak című műsorához mint a hivatalos magyar Panaszfalhoz folyamodtam segítségért mint kiszolgáltatott magyar személy, mivel ott hallottam Gombár János riporter úrtól azt a csodálatos meghatározást, hogy a „kötvénypiac összeomlott”. Szerintük ez olyan volt, mint egy földrengés vagy árvíz vagy vulkánkitörés. Senki sem felelős érte. Levelet írtam a tv-nek. Dr. Tauzin Ferencné válaszolt két sorban, hogy a nyitott piacgazdaságban a pénzmegtakarítás és a kötvényvásárlás egyben kockázatvállalás is. Ez nyilván azt jelenti, hogy én voltam a marha, hogy elhittem azt, hogy a kommunista kormány valamiért is felelősséget vállal. Ez a szemét ügy pedig egy határozott koreográfia szerint készült. Ha kivárom a 6 évet a visszafizetésig, az árdrágításokkal és az inflációval veszik el a pénzem, ha előbb kérem vissza, hát nem teketóriáznak, hanem levonnak minden 100 000 forintból 21 000 forintot. 78 éves vagyok. Egész életemben takarékosan éltem. Hosszú életem alatt spóroltam meg a vagyonomat. Büntetlen előéletem van. Nem voltam kommunista párt tagja, se nyilas. Eredményem szorgalmas, tisztességes munkám végeredménye. Feleségemmel az SZDSZ párttagja lettem. Kérem, segítsenek. Programjukból hiányolom az infláció elleni határozott küzdelmet. Minden kommunista országban először a megfélemlítés a tennivaló, és utána az infláció beindítása. Ez a tisztességes polgárok teljes kiszolgáltatottságának legbiztosabb módja. Mert évekig az OTP évi 3%-ot adott a betét után. Akkor jött a tanács 12%-kal. De ők tudták, hogy az árdrágulások, a pénzleértékelések és az általuk beütemezett infláció az elkövetkezendő évek alatt mit fognak eredményezni. Vagy ide adja a pénzét valaki magától, vagy otthon elinflálódik a harisnyaszárban tartva. Mindegy. Én igazán nem tehetek arról, hogy a miskolci tanács egy olyan tehetségtelen alakot bízott meg a pénzem kezelésével, hogy ilyen árdrágítási hullám mellett 21 000 forintos kár ért 100 000 forintonként. Meg kellene kérdezni tőlük, hogy ki a felelős ezért a disznóságért. Aztán az ember egyszer csak lát egy vén, dadogó, szenilis, mindössze 50 éves alakot, akit Czinegének hívnak, és akit 25 éven át néztek a miniszter kollégák, és ő arra hivatkozik, hogy szeret vadászni, és így mentek el a milliárdok. A 43-as Építőipari Vállalat vezére elrohant nyugdíjba, mert véletlenül kétmilliárd lett a hiánya. De előzőleg a kommunista kollégák kitüntették, mint veteránt, és így a nyugdíja az utolsó fizetésének megfelelő összeg. Én teherkocsisofőr voltam végig. A mostani nyugdíjaimat minden fizetésemből, jó forintban elvonták ezek. A megspórolt pénzemet pedig most vitték el.

Tisztelettel kérem, ha valami ötletük van, segítsenek rajtunk.

Budapest, 1990. február 17.

Mendly Árpád és felesége
Budapest IX. ker., Gabona u. 3. I. 1.

• Visszabeszélő