A szabadság és a méltóság, az egyetemes emberi jogok nevében tiltakozunk az ellen, hogy a „szabad” Romániában nem szűnt meg a kisebbségeket – magyarokat, németeket, cigányokat, szerbeket – sújtó diszkrimináció. 100 nappal a diktatúra bukása, egy hónappal a marosvásárhelyi tragikus események után, és pár nappal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nagyváradon sorra kerülő első kongresszusa előtt szükségesnek tartjuk határozottan és nyíltan leszögezni a következőket:
Az erdélyi magyarság több mint ezer éve él ezen a földön, és a történészekre tartozó vitáktól függetlenül Erdélyt a románokkal és más nemzetiségűekkel együtt lakott otthonának tekinti. Következésképpen elfogadhatatlan a Vatra Romaneasca Szövetség, a most megalakult Erdélyi Románok Nemzeti Egységpártja vagy más jogi és fizikai személyek – újabban a Nemzeti Megmentési Front egyes képviselőinek – minden olyan megnyilatkozása, miszerint ezen az „ősi román földön” a tulajdonos román nép nagylelkűsége folytán juthatnak jogokhoz az itt élő nemzeti kisebbségek. A közös múlt mellett döntő fontosságúnak tudjuk az 1989. decemberi, a Temesvárról indult forradalomban vállalt szerepünket, a közös véráldozatot.
Tiltakozunk a parlament és a kormány eljárása ellen, amellyel a kisebbségekkel kapcsolatos politikai és jogi kérdések megoldását egy olyan szervezet felügyelete alá helyezi, amely azt a jogot követeli magának, hogy – úgymond – a román nemzeti többség érdekeit képviselje a kisebbségi személyekkel és szervezetekkel szemben. A Vatra Romaneasca gyámkodó tevékenységének támogatásával a kormány legitimálja a szervezet fasisztoid programját, amely a kommunista totalitarizmust most nemzeti totalitarizmussal próbálja helyettesíteni.
Az újabb homogenizáló törekvésekkel szemben leszögezzük, hogy ragaszkodunk a nyelvi-etnikai-kulturális identitásunkhoz, amely bennünket a magyar nemzet egészével egybekapcsol, és ápolni kívánjuk kapcsolatainkat az anyanemzettel. De törekvéseink nem veszélyeztetik Románia területi integritását, sőt, ellenállunk minden olyan manipulációnak, amely a romániai magyarságot kívülről, szándékaitól idegen célok szolgálatába állítaná. Szükségesnek tartjuk ezt leszögezni, mert az utóbbi időben, különösen a március közepi szatmári és vásárhelyi események óta – felelős személyek felelőtlen nyilatkozataiban – sorozatosan jelennek meg olyan vádak, miszerint a nyílt, véres konfliktusok hátterében magyarországi állampolgárok akciói állnának.
Az RMDSZ olyan érdekvédelmi szervezet, amely a romániai magyarság több évtizedes jogfosztottsága után a kisebbség egyéni és kollektív jogainak érvényesítéséért küzd, korántsem szélsőségesen, és ebben az ügyben – valamint az egész Románia gazdasági-politikai helyzetét érintő minden kérdésben – valódi dialógusra hajlandó az összes román párt képviselőivel. De nem vagyunk hajlandók elvtelen egyezkedésekre. Nem tűrhetjük a szándékainkat és akcióinkat torzító hírközlő szervek manipulációit. Tiltakozunk az ellen, hogy a marosvásárhelyi eseményeket olyan igazságügyi testület vizsgálja ki és ítélje meg, amelynek képviselői a Securitatéval szorosan együttműködve évtizedekig elnézték és támogatták a kisebbségek sorozatos jogfosztását, a visszaéléseket, törvénysértéseket. Ezért követeljük, hogy a marosvásárhelyi eseményeket és a kisebbség jogi státusát független, pártatlan nemzetközi jogászbizottság vizsgálja meg, és tárja a nyilvánosság elé. Ezzel is hozzá kívánunk járulni az újabb menekülési hullám megállításához.
Nyilatkozatunkat, tiltakozásunkat elküldjük az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának, a Helsinki Watch-nak, az Amnesty International irodáinak és az Európa Tanácsnak.
Kolozsvár, 1990 húsvétján
Kántor Lajos
Szilágyi István
Cs. Gyímesi Éva
Markó Béla
Kányádi Sándor
Király László
Balázs Sándor
Gálfalvi György
Lászlóffy Aladár
- Erdélyi mozaik [5]