Skip to main content

Beszélő hetilap, 16. szám, Évfolyam 2, Szám 18

: Az RMDSZ Kongresszusához

(Szombath Tibor): A ferencvárosi kilakoltatások

–szeg– [Kőszeg Ferenc]: És nemzetközivé lesz…

Kis János: A rendszer ellenzékéből a kormány ellenzéke

Beszéd az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlésén

Tamás Gáspár Miklós: A nagyváradi fordulat

Tőkés László: Marosvásárhely tanulságai

Domokos Géza: „Nem vagyunk irredenták”

Bretter Zoltán: Struktúra kontra rendszerváltás

Gyímesi Éva felszólalásáról

: Nyilatkozat a közös földről – a nemzeti totalitarizmus ellen

Dan Micu: Dan Micu interjúja Radu Campeanuval, a Román Nemzeti Liberális Párt elnökével

: A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének fölhívásából

Radu Enescu: „Mit Brennender Sorge”

(Égető aggodalommal)

Vajna János: „Német csúcs” Dublinban

Ara-Kovács Attila: Litvánia: illúziók végnapjai

: Mihail Szergejevics Gorbacsov úrnak, a Szovjetunió Elnökének

Kiss Ilona: „Meg lehet-e nyerni egy polgárháborút?”

Szilágyi Imre: A szlovén választási csata után

(kőszeg): „A szikrát egy villanyszerelő pattintotta ki”

Beszélgetés Lane Kirklanddel, az AFL-CIO elnökével

: TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél

Köves Tibor: Nagy-Britannia

Független televízió – állami felügyelettel

Bedő Iván: Német Szövetségi Köztársaság

Tartományi tévé – közjogi önállóság

K. Cs. [Kiss Csaba]: Egyesült Államok

Szabályozáscsökkentő szabályozás – a köz érdekében

Kiss Csaba: Franciaország

Őrködni a telekommunikáció szabadsága felett…

Krokovay Zsolt: Végül is mikor szabad a televízió?

(Vánky Farkas): Nyílt levél Csoóri Sándornak

Fencsik Flóra: Ujjé a (Nép) ligetben…

Meghívás majálisra

– i. J.– [Eörsi János]: Nem engedtek a ’47-ből

MDF–kisgazda-megállapodás

: A föld-paktum

Eörsi János: Munkástanácstalanság

nagy: Zöldek asztala

F. Havas Gábor: Ezzé lett magyar hazátok?

Egy év után, választás előtt

Krasztev Péter: „Megismer, Tanár úr, vagy tán elfelejtett már?…”

(Szuchovszky Zsolt): [Olvasói levél]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon