A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum kölcsönösen elfogadja a másik párt mellékelt programvázlatát, mint koalíciós tárgyalások alapját, és lehetőséget lát azok közös nevezőre hozására. A két párt szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartja a tulajdonviszonyok rendelkezését, a magántulajdon erősítését. Mindezek alapján egy gyorsan megvalósítható földtulajdoni rehabilitációt szolgáló törvény kidolgozására felkéri az igazságügy-minisztert, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. Az új törvény a földreform nyomán az 1947-re kialakult földtulajdoni állapotokat alapul véve gondoskodjék az eltorzított földtulajdoni viszonyok orvoslásáról. A mezőgazdaság működőképességének fenntartása mellett a pártok igazságot kívánnak szolgáltatni parasztságunknak az elszenvedett sérelmekért.
Budapest, 1990. április 18.
A Magyar Demokrata Fórum részéről:
Antall József
Bogárdi Zoltán
Sárosi László
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt részéről:
Gerbovits Jenő
Kis Gyula
Györgyi Árpád
Rajkay Zsolt
Cseh Sándor
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 31 hét
9 év 4 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét
9 év 9 hét
9 év 10 hét
9 év 10 hét
9 év 12 hét
9 év 12 hét
9 év 13 hét