Skip to main content

Nagy-Britannia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Független televízió – állami felügyelettel
TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


A műsorszórás közszolgálat

Nagy-Britanniában két állami intézmény hivatott érvényesíteni a televízióállomások működési alapelvét, amelyet a kormány hivatalos évkönyve így fogalmaz meg: „A műsorszórás azon a hagyományon alapul, hogy ez olyan közszolgálat, amely a népnek tartozik számadással a parlament útján.”

A British Broadcasting Corporation (BBC) királyi szabadalomlevélben létrehívott köztársulati jogi személyként működik. A BBC 12 tagú kormányzótanácsát, illetve elnökét és elnökhelyettesét az uralkodó nevezi ki – a mindenkori kormány kötelező erejű ajánlásai szerint.

Kinevezésük általában öt évre szól. A 25 cikkelyből, 56 pontból és 46 alpontból álló királyi szabadalomlevél 6. cikkelyének 5/b alpontja szerint a kormány az uralkodó nevében gyakorolhatja titkos államtanácsosi jogát a BBC-kormányzótanács bármely tagjának indoklás nélküli elmozdítására. A kormányzótanács nevezi ki vagy váltja le a BBC operatív irányításáért, műsorainak tartalmáért közvetlenül felelős vezérigazgatót és igazgatótestületének tagjait.

1974 óta a belügyminiszter (azelőtt a posta- és távközlésügyi miniszter) adja ki a meghatározott időtartamra szóló műsorszórási engedélyt. Ennek feltételrendszerét fekteti le a 26 cikkelyből, 34 pontból és 30 alpontból álló működési egyezmény.

1954-ben parlamenti törvénnyel hívták életre az Independent Broadcasting Authorithy-t (IBA), vagyis a független műsorszórási főhatóságot. Feladata a hirdetési jövedelmekből fenntartott televíziózás állami felügyelete. 12 tagú kormányzótanácsát közvetlenül a belügyminiszter nevezi ki. Elvileg a parlament, gyakorlatilag a mindenkori kormány mondja ki a végső szót az üzleti alapon működő televíziózás feltételrendszerének érvényesítésében.

A BBC költségeit a tévékészülékek hatóságilag kötelező üzemeltetési engedélyének jelenleg évi 1,2 milliárd fontsterlinget kitevő díjaiból fedezik. Ennek garantálása, illetve az évi előfizetési díj mértékének szabályozása a kormány hatásköre. Alapszabályzata – meghatározott feltételekhez kötve – szerkesztői függetlenséget biztosít a BBC-nek. Az intézmény anyagi függősége azonban talán a tételesen lefektetett korlátozásoknál is hatékonyabb ellenszere a szerkesztői függetlenségi törekvések túlságos elhatalmasodásának.

Az IBA felügyelete alatt működő független televízió-hálózatot (ITV) 15 regionálisan szerveződött részvénytársaság alkotja. Ezek a 3-as csatorna műsoridején osztoznak. Közösen használják és tartják fenn az Independent Television News (ITN) 24 órás hírszolgálatát. Az 1982-ben létesült 4-es csatornát az IBA tulajdonosi jogkörrel, az általa kinevezett igazgatóság útján irányítja.

A kereskedelmi tévéhálózat anyagilag független a kormánytól. Az egyes tévétársaságok operatív vezetőinek kinevezése vagy leváltása a részvénytöbbséggel rendelkező befektetők hatásköre. Tulajdonosi jogkörük azonban végső soron a hatévenként megújítandó műsorszórási engedélytől függ, és ennek kiadásáról vagy megvonásáról a kormány által kinevezett IBA-kormányzótanács dönt.

A pártatlanság elve


A brit televíziózás legfontosabb szerkesztői alapelvét a BBC műsorszórási engedélyét szabályozó egyezmény 13. cikkelyének 2. pontja így rögzíti: „A társaság napról napra hivatásos riporterei által készített pártatlan beszámolót sugároz az Egyesült Királyság parlamentje mindkét házának ügymenetéről.”

A pártatlanság elvét a BBC értelemszerűen általánosan érvényes követelménynek tekinti a politikai közélet bármely vitatott kérdését vagy vonatkozását érintő műsoraiban. Ebből következik, hogy a BBC-nek nem lehet saját álláspontja, illetve véleménye vitatott közéleti ügyekben. A pártatlanság gyakorlati érvényesítését azonban csak az ütköző álláspontok „ésszerű időtávlaton belüli kiegyensúlyozásával” tartja megvalósíthatónak. Gyakorlatilag keresztülvihetetlennek tekinti azt a követelményt, hogy minden egyes műsorában tökéletes „egyensúlyba” kerüljön minden egyes vitakérdés.

Az alsóház belügyi bizottságában most vitatják a kormány legújabb műsorszórási törvényjavaslatát. A sajtóban ismét állandó téma a televízió nemzeti-közszolgálati szerepe, illetve pártatlanságának követelménye. Úgy tűnik azonban, hogy még nem volt olyan kormány, amely eléggé pártatlannak találta volna a televíziót, és nem volt még olyan ellenzék sem, amely ne találta volna túlságosan kormánypártinak az elektronikus médiát. A mindkét oldali elégedetlenség tárgyi okai alighanem annak az egyszerű ténynek tulajdoníthatók, hogy általában mindenütt a mindenkori kormány döntései uralják a híreket, alapvetően meghatározva a politikai viták mindenkori napirendjét is.

























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon