Köves Tibor

Nyomtatóbarát változat

A műsorszórás közszolgálat

Nagy-Britanniában két állami intézmény hivatott érvényesíteni a televízióállomások működési alapelvét, amelyet a kormány hivatalos évkönyve így fogalmaz meg: „A műsorszórás azon a hagyományon alapul, hogy ez olyan közszolgálat, amely a népnek tartozik számadással a parlament útján.”

A British Broadcasting Corporation (BBC) királyi szabadalomlevélben létrehívott köztársulati jogi személyként működik. A BBC 12 tagú kormányzótanácsát, illetve elnökét és elnökhelyettesét az uralkodó nevezi ki – a mindenkori kormány kötelező erejű ajánlásai szerint.

Kinevezésük általában öt évre szól. A 25 cikkelyből, 56 pontból és 46 alpontból álló királyi szabadalomlevél 6. cikkelyének 5/b alpontja szerint a kormány az uralkodó nevében gyakorolhatja titkos államtanácsosi jogát a BBC-kormányzótanács bármely tagjának indoklás nélküli elmozdítására. A kormányzótanács nevezi ki vagy váltja le a BBC operatív irányításáért, műsorainak tartalmáért közvetlenül felelős vezérigazgatót és igazgatótestületének tagjait.

1974 óta a belügyminiszter (azelőtt a posta- és távközlésügyi miniszter) adja ki a meghatározott időtartamra szóló műsorszórási engedélyt. Ennek feltételrendszerét fekteti le a 26 cikkelyből, 34 pontból és 30 alpontból álló működési egyezmény.

1954-ben parlamenti törvénnyel hívták életre az Independent Broadcasting Authorithy-t (IBA), vagyis a független műsorszórási főhatóságot. Feladata a hirdetési jövedelmekből fenntartott televíziózás állami felügyelete. 12 tagú kormányzótanácsát közvetlenül a belügyminiszter nevezi ki. Elvileg a parlament, gyakorlatilag a mindenkori kormány mondja ki a végső szót az üzleti alapon működő televíziózás feltételrendszerének érvényesítésében.

A BBC költségeit a tévékészülékek hatóságilag kötelező üzemeltetési engedélyének jelenleg évi 1,2 milliárd fontsterlinget kitevő díjaiból fedezik. Ennek garantálása, illetve az évi előfizetési díj mértékének szabályozása a kormány hatásköre. Alapszabályzata – meghatározott feltételekhez kötve – szerkesztői függetlenséget biztosít a BBC-nek. Az intézmény anyagi függősége azonban talán a tételesen lefektetett korlátozásoknál is hatékonyabb ellenszere a szerkesztői függetlenségi törekvések túlságos elhatalmasodásának.

Az IBA felügyelete alatt működő független televízió-hálózatot (ITV) 15 regionálisan szerveződött részvénytársaság alkotja. Ezek a 3-as csatorna műsoridején osztoznak. Közösen használják és tartják fenn az Independent Television News (ITN) 24 órás hírszolgálatát. Az 1982-ben létesült 4-es csatornát az IBA tulajdonosi jogkörrel, az általa kinevezett igazgatóság útján irányítja.

A kereskedelmi tévéhálózat anyagilag független a kormánytól. Az egyes tévétársaságok operatív vezetőinek kinevezése vagy leváltása a részvénytöbbséggel rendelkező befektetők hatásköre. Tulajdonosi jogkörük azonban végső soron a hatévenként megújítandó műsorszórási engedélytől függ, és ennek kiadásáról vagy megvonásáról a kormány által kinevezett IBA-kormányzótanács dönt.

A pártatlanság elve


A brit televíziózás legfontosabb szerkesztői alapelvét a BBC műsorszórási engedélyét szabályozó egyezmény 13. cikkelyének 2. pontja így rögzíti: „A társaság napról napra hivatásos riporterei által készített pártatlan beszámolót sugároz az Egyesült Királyság parlamentje mindkét házának ügymenetéről.”

A pártatlanság elvét a BBC értelemszerűen általánosan érvényes követelménynek tekinti a politikai közélet bármely vitatott kérdését vagy vonatkozását érintő műsoraiban. Ebből következik, hogy a BBC-nek nem lehet saját álláspontja, illetve véleménye vitatott közéleti ügyekben. A pártatlanság gyakorlati érvényesítését azonban csak az ütköző álláspontok „ésszerű időtávlaton belüli kiegyensúlyozásával” tartja megvalósíthatónak. Gyakorlatilag keresztülvihetetlennek tekinti azt a követelményt, hogy minden egyes műsorában tökéletes „egyensúlyba” kerüljön minden egyes vitakérdés.

Az alsóház belügyi bizottságában most vitatják a kormány legújabb műsorszórási törvényjavaslatát. A sajtóban ismét állandó téma a televízió nemzeti-közszolgálati szerepe, illetve pártatlanságának követelménye. Úgy tűnik azonban, hogy még nem volt olyan kormány, amely eléggé pártatlannak találta volna a televíziót, és nem volt még olyan ellenzék sem, amely ne találta volna túlságosan kormánypártinak az elektronikus médiát. A mindkét oldali elégedetlenség tárgyi okai alighanem annak az egyszerű ténynek tulajdoníthatók, hogy általában mindenütt a mindenkori kormány döntései uralják a híreket, alapvetően meghatározva a politikai viták mindenkori napirendjét is.

• Belföld