Skip to main content

A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezetének fölhívásából

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…5. Avégett, hogy megismerhessük a romániai magyar kisebbség által már 1989. december 23-a óta megkezdett átfogó és sokrétű akciók gyakorlati következményeit, kérjük, közöljék a román néppel és a Helsinki Záróokmányt aláíró államokkal a következő, főleg Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyéket illető információkat:

– azoknak a román tanítóknak és tanulóknak a számát, akik rákényszerültek iskoláik elhagyására az oktatási egységek önkényes átszervezése folytán (megemlítjük, hogy ezt az akciót Pálfalvi Attila úr, a volt oktatásügyi miniszterhelyettes koordinálta és irányította, és azt a jelenlegi miniszterhelyettes, Demény Lajos úr is folytatja);

– azoknak az iskoláknak és helységeknek a számát, amelyeknek törvénytelenül magyar nevet adtak;

– azoknak a főiskolai karoknak a számát, ahol megkísérelték a magyar hallgatók szétválasztását a többi diáktól;

– azoknak a románoknak a számát, akiket megfélemlítettek és elűztek földjeikről, és más helységekbe, megyékbe költöztették őket;

– …azoknak a román papoknak a számát, akiknek el kellett hagyniuk plébániáikat a magyar lakosság fenyegetőzése és nyomása miatt;

– azoknak a románoknak a számát, akik megmaradtak a rendőri, ügyészi és bírói szervekben Kovászna, Hargita és Maros megyében az 1989. december 24-i állapothoz képest.

6. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete követeli, hogy bírják rá a helyi állami szerveket, biztosítsák az elűzött románok visszatérését, jogaikba való visszahelyezésüket, biztonságuk garantálását, továbbá a törvények megszegőinek megbüntetését.

…10. Tiltakozunk a marosvásárhelyi nyilatkozat kétnyelvű televíziós közvetítése ellen a bukaresti nemzeti adó által. Románia állampolgárai lévén nemzetiségi különbség nélkül ismernünk kell a hivatalos nyelvet – a román nyelvet. Ugyanakkor kérjük, hogy mind az országos, mind a körzeti magyar nyelvű tévéadások összes műsorát teljes egészében fordítsák le román nyelvre, hogy az ország minden állampolgára követhesse őket.

11. A Vatra Romaneasca kolozsvári szervezete követeli az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácstól és a román kormánytól, hogy indítson vizsgálatot Pálfalvi Attila, Demény Lajos, Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd, Domokos Géza, Tőkés András, Récsi Ferenc és Formanek Ferenc urak bűnrészességének megállapítása végett az erdélyi események kirobbantásában, beleértve büntetőjogi felelősségüket.

(Az esetleges tájékozatlan olvasók számára a Beszélő szerkesztősége megjegyzi, hogy a Vatra vádjai teljességgel megalapozatlanok.)

(Adevarul in libertate, Kolozsvár)
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon