Skip to main content

[Olvasói levél]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt Kőszeg Ferenc!


Szeretném megkérni arra, hogy a mellékelt nyílt levelet a Beszélőben közölni szíveskedjék. Az abban leírtakért a felelősséget minden tekintetben vállalom. Ebben az ügyben azért szeretnék a nyilvánossághoz folyamodni, mert a leírt eset még egyedi, de félek, hogy általánossá válhat. Ezt a félelmemet már csak azért is jogosnak tartom, mert a volt MSZMP- és MSZP-tagokról szóló határozatot a közgyűlés nagy többséggel, alig öt-hat ellenszavazattal fogadta el. Megértését előre is köszönöm!

Szuchovszky Zsolt

Pécs, Júlia u. 11.

Saulusból nem lehet Paulus?

Az SZDSZ Pécsi Szervezete április 18-i közgyűlésén az alábbi határozatot hozta: A Szövetség helyi szervezetének tisztségviselője nem lehet volt MSZMP- vagy MSZP-tag.

Ennek kapcsán szeretném közölni kissé groteszk okfejtésem. A választások második fordulójában vereséget szenvedtünk, ezt be kell ismernünk. Most minden tag azon töri a fejét, hogy milyen banánhéjon csúszhattunk is el. Így jutottunk – juthattunk – el eddig az ominózus közgyűlésig.

A negatív kampány során támadtak minket mint kommunistabérenceket? – Hát ne legyen a tisztségviselőink között volt kommunista, így a következő választáson erről az oldalról védve leszünk!

Csendesen kérdezem: a legközelebbi közgyűlésen majd a zsidókat vesszük sorra? Utánuk pedig a cigányokat, az ateistákat és így tovább?

Kinek, minek akarunk megfelelni, magunknak vagy a Fórumnak?

Szuchovszky Zsolt
(remélem, csak túl pesszimista szabad demokrata)

Utóirat: Mielőtt bárki úgy erezné, hogy személyes sértődöttség ragadtatott tollat velem, szeretném leszögezni: semmiféle tisztségre nem pályázom, és a fent említett két pártnak tagja nem voltam. Amit sérelmezek, az az, hogy véleményem szerint ez a megkülönböztetés ellentmond az SZDSZ Alapszabálya 8. § a) és b) pontjának, mely szerint a tag jogai: a) A Szövetség bármelyik tisztségére jelölhető és megválasztható. b) Küldöttet választhat és küldötté választható.






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon