Daróczi Ágnes, a PHRALIPE Független Cigány Szervezet szóvivője és drámai erejű szónoka reméli, hogy ezt a biztatást meg fogják kapni az erdélyi cigányok a magyarországi magyaroktól.
A Beszélő olvasói jól tudják, hogy a márciusi marosvásárhelyi nemzetiségi összecsapás résztvevői közül kizárólag 12 magyar cigányt állítottak bíróság elé, és ítéltek börtönbüntetésre a román hatóságok.
Érdekükben szervezték első tüntetésüket május 11-én a hazai cigányok demokratikus szervezetei patinás tüntetési színhelyünkön, a román nagykövetség előtt.
Ezúttal bebocsátást nyert az épületbe a tüntetők négytagú küldöttsége – mindannyian parlamenti képviselők –, két phralipés: Hága Antónia és Horváth Aladár; egy SZDSZ-es és egy fideszes. E két párt ugyanis azonnal csatlakozott a Phralipe tüntetési felhívásához. A követség első titkára szertartásos udvariassággal, tört magyar nyelven biztosította a jelenlevőket, hogy Románia demokratikus jogállam immár, mindazonáltal a cigányok szabadon bocsátásáért a román kormánynak címzett petíciót a nagykövet továbbítani fogja.
A titkár kezet csókolt a delegáció hölgytagjainak, s a kapuból üdvözölte az utcán várakozó cigányokat, fiatal, magyar és szabad demokratákat, valamint más emberjogi harcosokat.
Parányi, szimbolikus elmozdulás a múlthoz képest.
Beszámolhatunk még egy első alkalomról: május 17-én az új parlament 3 ülésén a nemzetiségek védelméről szóló határozat vitájában felszólalt az SZDSZ padsoraiból Horváth Aladár, a magyarországi cigányok nevében. Rövid beszédét – melyben a határokon túl élő magyarságot megillető védelem kiterjesztését deklarálta a határokon túli magyar cigányságra is – az összes frakció lelkes tapsa szakította félbe. (Szabad demokratának nem volt még osztályrésze ilyen általános siker.) Tudjuk, hogy ez is szimbolikus, és a szimbólumoktól messze van a mindennapi élet – érdek-összeütközéseivel, kenyerével, lakásával, iskolájával, munkaalkalmával.
De azért ezt a parlamentet saját rokonszenv-nyilvánítása egy kevéssé kötelezni fogja.
Gratulálunk, Phralipe!
- Harmadik oldal [8]