A Szabad Föld című hetilap az egyik legsikeresebb és legnyereségesebb e műfajban. A Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelenő periodika tavaly hetente hétszázötvenezer példányban látott napvilágot, nyeresége a negyvenöt millió forintot is elérte. Nos, e politikai és gazdasági hasznot egyaránt hajtó kiadványt százmillióért eladták. A Hírlapkiadó Vállalattól a Közép-Európai Fejlesztési Társaság vette meg.
Igazságos osztozkodás
A százmilliót igazságosan háromfelé osztották. Egy részt kapott a Hazafias Népfront, egyet a TOT utódja, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, míg a harmadikat az MSZP vállalata: a Hírlapkiadó Vállalat. A HNF és az MSZTOSZ mint lapgazdák jutottak a tekintélyes summához. Ugyanis a lap fejlécén ott díszeleg: a HNF és a TOT lapja. Igaz, a kapcsolat eddig formális volt, hiszen a két szervezet az államtól „ajándékba” kapta az újságot, soha egy fillért nem adtak, és a lapszerkesztésbe sem szóltak bele. Mindenesetre a vételárat zsebretették. Ha volt aki fizet nekik, miért ne. A Hírlapkiadó a terjesztésben, a menedzselésben és a kiadásban betöltött negyvenéves szerepéért jutott harminchárom és egyharmad millióhoz. Ezen kívül tizenkét milliót kapott a kiadó 100 oldalas Szabad Föld és a Kincses Kalendárium című lapokért. A szerződés értelmében a kiadónak járó vételárat egyenesen a Vállalkozásszervező Kft. (Bp.V, Széchenyi rakpart 17.) számlájára utalják át. Ezen egyszemélyes kft. az MSZP égisze alatt működik, s vezetője Nagy Imre, a volt KISZ első titkár, aki jelenleg az MSZP elnökségének is a tagja. Nos, mit ad e jeles vállalkozás cserébe a Szabad Föld vételáráért? Az Esti Hírlap tulajdonjogának ötven százalékát. Ugyanis a kft. négy lap tulajdonjogát ingyen megkapta a Hírlapkiadótól, most ebből enged át vissza valamennyit, természetesen jól megkéri az árát, de jól teszi. Igaz, így rossz nyelvek vádolhatják e manőver lebonyolítóit azért, hogy néhány tízmilliót sikeresen átmentettek az MSZP-hez. De ezek csak vádak, hiszen minden törvényesen folyt.
Kirabolják a kiadót
Azért a szerződésekben akad néhány furcsaság. Például a 100 oldalas és a Kalendárium vételárát is egyből a kft.-nek fizetik. Ugyanakkor a megállapodás 4. pontja szerint, ha az üzlet az eladó hibájából mégsem jönne létre, akkor a vételárat, évi húsz százalékos kamattal, a Hírlapkiadónak kell visszafizetnie. Aztán perelheti majd a Vállalkozásszervező Kft.-t, és ha ez nem jelent be csődöt vagy fizetésképtelenséget, még az is lehet, egyszer visszakapja a pénzét. Mert az MSZP szereti elkölteni az újságokon megkeresetteket. Tavaly például 170 millió volt a Hírlapkiadó nyeresége, ennek ötven százalékát vitte el a Szocialista Párt. S a veszteséges pártlapokat is a nyereségből fizették, ahogy teszik ezt állítólag most is.
A népszavazás kötelezte a pártot, hogy számoljon el a vagyonával, adja azt át az államnak. Ezt természetesen meg is fogják tenni. Ám a Hírlapkiadó dolgozói attól tartanak, hogy addigra minden nyereséges vállalkozástól megfosztják a kiadót, szabályosan kirabolják, s a csődtömeget, no meg a kiadói apparátust átadják az államnak. Amely nem tehet akkor már mást, mint hogy felszámolja a maradék Hírlapkiadót. Annál is inkább tartanak ettől, mert úgy vélik: a vezérigazgató Vágner Ferenc, aki hosszabb ideig a pártközpontban dolgozott, ma is az MSZP érdekeit nézi, hasonlóan az egyszemélyes kft. vezetőjéhez, Nagy Imréhez. Bizonyítva látják ezt azért is, mert a Szabad Föld már egy éve szeretett volna magának új gazdát találni, de ezt nem hagyták, hiszen a Szocialista Pártnak tejelt. Amikor azonban az MSZP-nek már nem lehetett belőle haszna, gyorsan eladta, s a vételárat bezsebelte. (Ez annál is ügyesebb tett, mert hiszen formailag a HNF és a TOT volt a tulajdonos, a pénz egy része, mégis ha kicsit kalandosán is, de végül az MSZP-nél landolt.)
Ha szorzunk-osztunk
A szerződésben még egy meglepő kitétel is szerepel. A Szabad Föld eladásáról szóló dokumentum 9. pontja szerint a Hírlapkiadó Vállalat hasonló jelleggel és névvel lapot nem alapíthat és terjeszthet. A konkurenciát nehéz helyzetbe hozó cikkely azután került be a szerződésbe, miután kiderült, a Szabad Föld egyik munkatársa új lapot kíván alapítani a vállalatnál.
Néhány, sajtóban járatos szakember a százmilliós vételárat sem tartja reálisnak. Az MSZP korábban úgy nyilatkozott, hogy a megyei napilapok ezer példányonként egymilliót érnek. A Szabad Föld ugye 750 ezer, igaz, mint hetilap, hetente csak egyszer jelenik meg, ám ha szorzunk-osztunk, még mindig olcsón jutottak hozzá az évi negyvenöt milliós nyereséghez.
A Szabad Föld főszerkesztő-helyettese büszkén nyilatkozta, hogy az újságírók is tulajdonosak lesznek, az alapításkor a részvények 16,6 százalékát birtokolják. (49,4% a Közép-Európai Fejlesztési Társaságé, 30% az MSZTOSZ-é, 4% az Általános Értékforgalmi Banké.) A társaság tízmillió forintos alaptőkével indul. Nos ezt nem lesz nagy dolog megemelni. S a tőkeemeléskor, kérdés, lesz-e pénze az újságíróknak beszállni, vagy részvényeik aránya, és így beleszólásuk a lap ügyeibe, a minimálisra csökken.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [8]