Skip to main content

(dési)

(dési): Újabb MSZP-s vagyonátmentés?

Mit szabad a Szabad Földdel
One man show


A Szabad Föld című hetilap az egyik legsikeresebb és legnyereségesebb e műfajban. A Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelenő periodika tavaly hetente hétszázötvenezer példányban látott napvilágot, nyeresége a negyvenöt millió forintot is elérte. Nos, e politikai és gazdasági hasznot egyaránt hajtó kiadványt százmillióért eladták. A Hírlapkiadó Vállalattól a Közép-Európai Fejlesztési Társaság vette meg.

Igazságos osztozkodás

A százmilliót igazságosan háromfelé osztották.




(dési): Minden párttitkár a tarsolyában hordta a marsallbotot

A rendszer változik – a rangok maradnak


Fabriczky András őrnagy, Békesi László alezredes, Pándi András százados, Urbán Lajos ezredes, Ribánszky Róbert őrnagy, Lehoczky István (Fővárosi Tanács elnökhelyettese) alezredes és így tovább.

A fenti névsor még hosszan folytatható lenne, ugyanis a régi szép időkben a vezető MSZMP-funkcionáriusok és állami vezetők magas tartalékos katonai rangokat kaptak.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon