1983 óta lehet kötvényeket kibocsátani. 1985-ban megjelent a kereskedelmi hitel és a váltó, tovább bővítve a pénzügyi kínálatot. 1987 decemberében 22 magyar bank és pénzintézet, az MNB, a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelmi Kamara megegyeztek az értékpapír-kereskedelem összehangolásában és 1988. január 19-én – az akkor még kísérleti tőzsdén – megtartották az első tőzsdenapot. Eleinte havonta, majd hetente egy, októbertől pedig már hetente három alkalommal találkoztak az értékpapír-kereskedők. A Kereskedelmi Titkárságot májusban hozták létre, majd júliusban tőzsdetanácsot választottak, és megalakult az etikai bizottság is, amely a kereskedelemmel kapcsolatos vitás ügyeket rendezi. 1988 elejétől megszűnt a lakosság és a közületek által vásárolható kötvények elkülönítése, és a kínálat is tovább bővült, áprilistól már kincstárjegyeket is kibocsátottak, sőt októberben megjelent az első, az MHB által kibocsátott letéti jegy is. Ugyanettől az időponttól kezdve az állam már nem vállalt garanciát a nem általa kibocsátott értékpapírokra, és megszűnt a kötvényekre vonatkozó adómentesség. Az első sikeres lakossági részvénykibocsátásra 1989-ben a Skála-Sztráda részvényeinek forgalomba hozatalával került sor. 1990-ben pedig az értékpapírtörvény március 1-jei hatályba lépése nyomán, június 21-én 43 tag megalapította a Budapesti Értéktőzsdét.
Angolszász minta
A most alapított koncentrált piac tagsági tőzsde. (Az értékpapírtörvény keretein belül – amely, mint köztudott, minden nyilvánosan kibocsátott értékpapírra vonatkozóan tartalmazza az alapvető követelményeket – a tőzsde saját alapszabályzatot, kereskedelmi rendet fogadott el, és ennek alapján működik.) Az alapítók brókercégek és bankok értékpapír-kereskedelemre elkülönült fiókjai (valamint a Magyar Nemzeti Bank, amely intézmény speciális jogosítvánnyal kereskedhet a piacon), olyan cégek, amelyek az Értékpapír-felügyelet engedélyével rendelkeznek. (A tőzsde szervezetéhez tartozik még a tőzsdetanács, amely a tőzsdei kereskedelmet koordinálja, az etikai bizottság és a felügyelő bizottság.) Az Értékpapír-felügyelet engedélyt adhat ki értékpapír-forgalombahozatali, -kereskedelmi és -bizományosi tevékenységre bármely Magyarországon bejegyzett társaságnak, amely kizárólag e tevékenységre alakul. Hogy valaki kereskedelmi vagy csak bizományosi tevékenységet folytathat-e, lényegében csak a minimális alaptőkére vonatkozóan vannak eltérő követelményei. A bizományosi értékpapírüzletekre jogosult tőzsdetagok, kft.-k esetében minimálisan 5 millió forint, rt.-knél 10 millió forint befizetett tőkével kell hogy rendelkezzenek. Azon cégeknél pedig, amelyek saját számlára is kívánnak üzleteket kötni, a minimális alaptőke-követelmény kft.-nél és rt.-nél egyaránt 50 millió forint. A lényegi különbség a két csoport tagjai között világos: ha egy cég saját számlára is kereskedik, vállalja az üzleti kockázatot. Azok a brókerek viszont, akik csak bizományosként tevékenykednek, az esetleges árfolyamveszteséget nem saját veszteségükként kell elkönyvelniük, és természetesen az üzlet nyeresége is ennek megfelelően alakul. A kereskedőcégek nevében bejegyzett üzletkötőik kötik az üzleteket, a hét öt napján 10.30–12 óráig.
A tőzsde felépítése, kereskedelmi rendje az angolszász hagyományokhoz áll közelebb. Éppúgy, ahogy a londoni, illetve New York-i tőzsdén, itt is egyedi ajánlatokat tesznek az üzletkötők, és az egyedi üzletkötések révén az árak szabadon alakulnak. (Nyugat-Európa értékpapírpiacain a befektetői ajánlatokat összesítik, és meghatároznak egy eredő árfolyamot, amelyen mindenki üzletelhet.) Az üzletmenet egyelőre szóban, hangos bekiáltással történik. (Induló fiatal tőzsdéken egyébként a pénzügyi szakemberek nem tanácsolják a számítógépes rendszer bevezetését.)
Már csak papírok kellenek
Az eddig elmondottak a kereskedőkre, a kereskedelemre vonatkoztak, a felépítmény azonban önmagában nem sokat jelent, bármilyen körültekintően alkották is meg a szabályokat. Tőzsde sehol a világon nincs részvény és kötvény nélkül. Az értékpapírtörvény követelményeinek megfelelő papír azonban mindössze 2 létezik. Az IBUSZ-részvény és a június 21-vel kibocsátott I. Postakötvény. A többi jelenleg forgalomban lévő értékpapírral (a mintegy 400 féle kötvénnyel és 60 részvénnyel) kapcsolatban a legfőbb gond az, hogy az alapvető információszolgáltatás követelményei nem teljesülnek. Ez nem csupán azt jelenti, hogy nem áll rendelkezésre olyan prospektus, amely ezeket az adatokat tartalmazza, hanem azt is, hogy a papírok mögött lévő cégek elszámolásai nagyrészt olyanok, hogy nem is lehet ilyen beszámolót készíteni róluk. Nagyon kevés cég rendelkezik például olyan mérleggel, amelyből a szükséges piaci információkat ki lehetne szűrni. Az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság munkatársai szerint a mintegy 150 milliárd forint tömegű részvény 5 százaléka felel meg – amennyiben prospektusai elkészülnek – a március 1-je óta életben lévő előírásoknak. E kínálati oldalról jelentkező problémát a törvényalkotók úgy rendezték, hogy tőzsdenyitáskor automatikusan minden papír bekerült a hivatalos értékpapírpiacra, de azok a cégek, amelyek év végéig nem teljesítik a szükséges előírásokat, 1991-től lekerülnek a listáról.
A magyar tőzsdén nem csak bel-, hanem külföldi befektetőkre is számítanak. A devizakódex és a magyarországi külföldi befektetésekről szóló törvény azonban egyelőre nem igazodik a tőzsdei kereskedelemnek megfelelő szabályokhoz. A devizarendelkezések értelmében minden devizakülföldi és devizabelföldi közötti megegyezéshez devizahatósági engedély szükséges, kivéve azon tevékenységeket, amelyek a külkereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartoznak. E probléma viszonylag könnyen feloldható volt, hiszen a törvény értelmében általános engedély adható ki, amelyet az értékpapír-kereskedelemre a hatóságok megadtak. Azonban nincs megoldva még az abból eredő nehézség, hogy elvben minden 50 százalék fölötti külföldi részesedésű társaságnak pénzügyminisztériumi engedéllyel kell rendelkeznie. Elég elképzelhetetlen, hogy akkor, amikor egy működő tőzsdén egy üzletkötés körülbelül 15 másodpercig tart, az alkuszok azt fogják figyelni, hogy az adott vásárlással a társaság legalább felerészben belföldi tulajdonban van-e még. (A külföldi tulajdonrészek azonosítása viszonylag egyszerű, mert devizakülföldiek részére csak nevesített részvény értékesíthető.)
A problémák ellenére azonban a szakemberek véleménye alapján mégis komoly lépésként értékelhető az, hogy a kelet-európai országok közül elsőként Magyarországon alakult hivatalos tőzsde. A külföldi hírügynökségek június 21-i tudósításai szerint a Budapesti Tőzsde „sikerre van ítélve”. Ha piacgazdaságot akarunk. Ha a megfelelő háttér meglesz a most alakult intézményhez. Ha lesz privatizáció, és lesznek forgatható papírok. Ha a lakosságnak lesz befektethető tőkéje és bizalma az értékpapírok megvásárlásához, valóban segítség lehet a most életre hívott piac. Mindezek nélkül azonban, önmagában a forma létrehozásától semmi sem fog változni. Több, már egy ideje tevékenykedő brókercég alkalmazottainak véleménye szerint pusztán a hivatalos tőzsde megalapításától nem szabad csodát várni. Az első időben a nagyobb publicitás miatt valószínűleg megugrik a forgalom, és emelkedni fognak az árfolyamok. Ez azonban csak egy ideig fog tartani, ezek után pedig – amennyiben a szükséges feltételek megteremtődnek – csak lassan indul majd fejlődésnek ez a koncentrált piac.
- gazdaság [6]