– Képviselő úr, feltűnést keltő beszédében csupán a személyes nézeteit fejtette ki, vagy osztja véleményét a Kisgazdapárt parlamenti frakciója is?
Oláh Sándor: Mint a hozzászólásomban is említettem, kifejezetten személyes véleményként mondtam el azt, amit mondtam. A kérdéstől azért teljesen nem zárkózhatom el ezzel a válasszal. A kisgazda képviselőknek úgy egyharmada, egynegyede osztja ezt a nézetemet. Elsősorban azok a képviselők, akik egyéni választókerületből jutottak mandátumhoz, akiknek elevenebb a kapcsolatuk a választóikkal.
– Eszerint a választók, a társadalom jelentős része úgy érzi, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet a kormány előterjesztett, nem ad elegendő szabadságot az önkormányzatoknak!
O.S.: Nem erről az oldalról közelíteném meg a kérdést. Tehát nem a kormány által előterjesztett javaslat oldaláról, hanem az általános társadalmi elégedetlenségről, türelmetlenségről kellene, hogy itt szót ejtsek. Ez a várakozás talán a megvalósíthatóságon túlmenő igényeket fejez ki, és ez az önkormányzattal kapcsolatban is így van. Tehát én most nem kifejezetten a kormány önkormányzati törvénytervezetének kritikájaként kívántam elmondani azt, amit mondtam, hanem inkább a társadalmi elvárások kifejezéseként.
– Elhangzott egy javaslat is. Eszerint a helyzet túldramatizálása az, hogy az önkormányzati törvény elfogadása előtt nem lehet megtartani az önkormányzati választásokat. A választások megtartásához elegendő az önkormányzati választásról szóló törvény elfogadása. Ezt a javaslatot támogatná a frakció?
O.S.: Csak jóslásokba bocsátkozhatnék. Itt meg kell mondjam őszintén azt is, hogy a frakción belül az emberek viszonyulását ezekhez a kérdésekhez bizonyos pozicionális szempontok határozzák meg. A kisgazdafrakción belül nem beszélhetünk különböző irányzatokról, egyik szárnyról, másik szárnyról, de beszélhetünk elkötelezettségekről. Ezek elsősorban a kormányzati munkában való elkötelezettségek, vagy pedig régi személyi, családi, baráti kapcsolatok és elkötelezettségek, amelyek teljesen indokoltan határozzák meg az emberek szemléletét és viszonyulását minden kérdéshez, többek közt az önkormányzat kérdéséhez is.
- Óhatatlanul felmerül a kérdés: nem arról van-e szó, hogy a javasolt halasztás nagyobb esélyt adna, a Kisgazdapártnak arra, hogy az önkormányzat kérdésében való egyetértését függővé tegye attól, hogyan viszonyul a Fórum a földtörvényhez?
O.S.: Igen, nem lehet kikerülni ezt a gyanút, hogy a Kisgazdapárt esetleg úgy gondolkozna: addig nem adja le a szavazatát önkormányzati kérdésben, amíg nem kapja meg viszonzásként koalíciós partnereinek szavazatát a földtörvény kérdésében. Abban az esetben, ha az én javaslatom szerint csak szeptemberben kerülne sor az önkormányzati törvény megtárgyalására és elfogadására, kétségtelenül augusztusban adódna lehetőség és idő arra, hogy a földtörvény is terítékre kerüljön. A földtörvényt mindenképpen szeretnénk, nem hozzákötve más törvénnyel kapcsolatos magatartásunkhoz, augusztus végéig elfogadtatni. A Kisgazdapártnak ez alapvető politikai kérdés, az érintett gazdálkodó embereknek pedig alapvető gazdasági kérdés. Szeretnénk, ha a földtörvény birtokában a földvisszajuttatás, a földrendezés kérdésében legalább kezdeti eredmények lennének a gazdasági év kezdetéig. Itt nagyon ki kell hangsúlyozni, mert sajnos a koalíciós kormány sem vette figyelembe azt az alapvető szempontot, hogy a mezőgazdaságban az év, a gazdálkodás éve október 1-jével kezdődik, nem január 1-jével.
Köszönöm a beszélgetést.
- Beszélő [6]