Megkérdeztük Tisza Zoltánt, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársát az új rendelkezésről. Tisza szerint itt is kiütközik a törvénynek az az alapvető hibája, hogy nem mondja ki, a főváros egységes településként kezelendő. Budapestet nem szerencsés huszonkét részre szabdalni. A törvénynek köszönhetően jelenleg a fővárosi önkormányzatnak szinte semmi beleszólása nincs az építési engedélyek kiadásába, és nehéz látni, hogy a főváros mi módon akadályozhatná meg az esetleges rossz döntéseket. Nem világos továbbá az sem, hogy ha a főváros határozatot hoz például egy belvárosi passzázs létesítéséről, azt a kerületi önkormányzat magára nézve kötelezőnek kell-e tekintse. Fővárosi törvény híján ugyanis a hatáskörök meglehetősen tisztázatlanok.
Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízott törvénytisztelő emberként nem vitatja azt a rendelkezést, mely az építési rendelkezések kiadását másodfokon az ő hatáskörébe utalja. Természetesnek tartja, hogy a tanácsi rendszer megszűnésével a főváros és a kerületek közötti alá- és fölérendeltségi viszony is megszűnt. Kérdésünkre elmondja, hogy a városrendezési és építészeti főosztály hatvan emberéből mintegy húszat átvett, ők fogják segíteni a döntések meghozatalában.
A Tisza Zoltán által felvetett problémára, kötelesek-e a kerületi önkormányzatok a főváros által elrendelt építkezések elfogadására, azt mondja: maga részéről azt sem tudja, hogy a főváros hozhat-e ilyen rendeleteket jelenleg. Ezért is tartaná szerencsésnek, ha a fővárosi törvény mielőbb megszületne, és abban végre meghatároznák mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatok sajátos feladatait.
Tökéletesen egyetértünk a köztársasági megbízott úrral abban, hogy jó lenne mihamarabb véget vetni ennek a fővárost és kerületeket egyaránt sújtó exlex állapotnak. Azonban egyre inkább erősödik bennük a gyanú, hogy kormányunk és pártjai akár a köztársasági elnöknek, Budapest főpolgármesterének és a fővárosi önkormányzatnak is csak afféle protokollszerepet szánnának. Ha belerokkan is az ország meg a fővárosa.
- Önkormányzat [6]