Pótlék-e a világkiállítás a gazdasági rendszerváltás helyett, vagy pedig valódi lehetőségeket teremt a vállalkozások, a foglalkoztatás fellendülésére, a magánszektor térhódítására? És ami ezzel összefügg: megvalósítható-e „vállalkozási alapon” az, amire állami alapon fognak minden bizonnyal igent mondani?
E kérdésekre ezúttal két világkiállítás-párti szakértő segítségével keressük a választ. Gondolatmenetüket követve mi is mérlegelhetjük, milyen előnyökkel és veszélyekkel jár a nagy rendezvény iránti elköteleződés. Ám látnunk kell: noha gyakorlati gondolkozása szakemberekkel van dolgunk, az érvek és ellenérvek szembeállításával csupán az elméleti eshetőségekig juthatunk el. A valóságos döntési mechanizmus keresztezheti ezeket az eshetőségeket. A mostani állami előirányzatoknál szerényebb Expo és a ’96. évi megrendezés mellett érvelő Kristóf László érvelése hasonló Demszky Gáboréhoz, aki harcol azért, hogy a főváros – ha már egyszer a politikai nyomás miatt vállalnia kell – legalább komoly megrázkódtatás veszélye nélkül, megfelelő garanciák mellett vállalja a megrendezést. A Pénzügykutató Rt. tanulmánya – amelynek szerkesztőjével, Mészáros Kálmánnal készítettük a másik interjút – fellendülést jósol, de csak abban az esetben, ha a világkiállítást a felgyorsuló privatizációval, az ez előtt tornyosuló törvényi akadályok azonnali eltávolításával kapcsoljuk össze. Ebből viszont a politikai és létigazolási okokból elkötelezettek csupán propagandaértékét hasznosítják a tekintélyes rt. következtetésének, miszerint a világkiállítás „vállalkozási alapon” megrendezhető. Közben költségvetési igényként – a tárcák és a kormány mellett működő ad hoc bizottság véleménye alapján – további 28, illetve folyó (azaz, valóságosnak becsült) áron 48 milliárd forintnyi esetleges igényt jelentettek be mint „kockázati tényezőt”. Ám a folyóáras átszámításnak is megvan a maga rizikófaktora: állami berkekben ugyanis az idei évre 20 százalékos inflációval, az 1992–95-ös évekre pedig rendre 24, 15, 8 és végül kevesebb mint 4 százalékos pénzromlással számolnak. Tehát a tervidőszak végére utolérjük a márkát…
- Beszélő [5]