Skip to main content

Beszélő hetilap, 16. szám, Évfolyam 3, Szám 16

(Csoknyay Judit): Nyílt levél a Magyar Televízió elnökségének

F. Havas Gábor: Csengey Dénes

1953–1991

solt: Hass, alkoss, gyarapíts!

: Expótlék?

E. J. [Eörsi János]: A megfordított logika

Eörsi János: Önfinanszírozó mozgó

Kőszeg Ferenc: Jelentve mind a Dunagate-ig

A III/III. titkos irataiból

: Állambiztonsági kisszótár

: Adatlapok

Makkai László: Szóból ért az ember – félre – a nép szavából

: Kapják a területi irodák

Mink András: Utódpárt? Nosztalgiapárt?

Vargha Márton: A szövedék mindig fölfeslik valahol

Bauer Tamás: Egy mandátum elveszett

Kozák Gyula: Zendülés, avagy: most jó lenni katonának?

: Btk. 352. paragrafus (1) bekezdés

Vajna János: Kit vesznek föl az európai klubba?

Reinhard Weisshuhn: Keserű csalódás

Feljegyzések a másodosztályú Szövetségi Köztársaságból

Barcsi János: Elnökök és vezérek

Kiss Ilona: Gorbacsov go home!

Kovács Miklós: Éljen Kim Ir Szen?

Lovas István: Átnevelhetetlenek

: Főbelövendők klubja?

Tóth Gábor Ákos: Balkézszabály?

Surányi Dezső: Vonatsirató

Faluromboló MÁV?

: Túlélők és élniakarók

Ara-Kovács Attila: Önkormányzat kontra autonómia?

–lt [Solt Ottilia]: A Madách téri fogorvosok esete

: Az önkormányzat ugyanerről

Fencsik Flóra: Hová, hová, Budapestem?

–czki [Gyekiczki András]: Tavasz van, gyönyörű

Péterffy Ágoston: Hosszú út – rövid vasút

–up– [Upor Péter]: Tapsol a minisztérium

Négyesi János: Az alku tárgya a környezet védelme

Hajdu István: Iskola a halálán

Beszélgetés Károlyi Zsigmonddal

: „Folyamatos múlt”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon