Egészen az elmúlt őszig évente mintegy 40–50 vietnami diák végzett magyar felsőoktatási intézményekben – szigorúan ellenőrzött körülmények közt: útlevelüket pl. mindvégig a vietnami követség páncélszekrényében őrizték. A rendszerváltás pillanatában azonban azonnal leállították a „diákexportot”, arra hivatkozva, hogy a magyar fél nem biztosítja az anyagi feltételeket. A mérnök- és orvostanhallgatóknak ugyan még engedélyezték tanulmányaik befejezését, a Zalka Máté Katonai Főiskolán tanuló 20 vietnami diákot azonban azonnali hatállyal hazarendelték. Egy fiú közülük megtagadta a hazatérést. A Vietnami Népköztársaság kormánya azon nyomban katonaszökevénynek nyilvánította, ha tehát mégis hazatérne, haladéktalanul hadbíróság elé állítanák: márpedig a szolgálatmegtagadás e fajtájáért legalábbis főbelövetés jár. Az egykori katonai főiskolás tavaly ősz óta kérvényezi a Külföldieket Ellenőrző Országos Központnál a letelepedés engedélyezését, ám eddig csak az ideiglenes itt-tartózkodás jogát „nyerte el”, ám amint a kiszabott 30 nap lejárt, ismét a hazatoloncolás veszélye fenyegette, vagy legalábbis az, hogy ismét a kerepestarcsai menekülttáborba kerül. Letelepedési kérvényein az első számú indok: házasságot akar kötni egy magyar lánnyal. Ám a követséggel nyilvánvalóan szoros kapcsolatban lévő idegen-ellenőrző hivatal számára a jelek szerint ez sokkal inkább az elutasítás mellett legnyomósabb érv.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét