Skip to main content

Állambiztonsági kisszótár

Vissza a főcikkhez →


BM III.: Belügyminisztérium, állambiztonsági főcsoport.

III/I-es csoport: hírszerzés.
III/II-es csoport: kémelhárítás.
III/III-as csoport: belső reakció elhárítása.
III/IV-es csoport: katonai elhárítás.

Hálózati személyek (fedőnevet kapnak)

tmt.: titkos munkatárs. Munkáját a szocialista haza iránti elkötelezettségből végzi, kiemelkedő személyes és jellembeli tulajdonságokkal rendelkezik.

tmb.: titkos megbízott. Munkáját meggyőződésből végzi.

ü.: ügynök. Munkáját anyagi vagy egyéb érdekből végzi.

Egyéb, nem beszervezett informátorok (nem kapnak fedőnevet)

hivatalos kapcsolat: intézmények, vállalatok vezetői, személyzeti vezetői, ebben a minőségükben látják el az állambiztonsági, ill. rendőri szerveket a szükséges információkkal.

társadalmi kapcsolat (tk.): az operatív tisztekkel való társadalmi érintkezés során adnak szóbeli információt.

SZT-tiszt: szigorúan titkos állományú tiszt. Állambiztonsági szempontból fontos munkahelyen konspiráltan dolgozó BM-alkalmazott. Kódszámot kap.

fn.: fedőnév, fedőnevű

bny.: bizalmas nyomozás. Állambiztonsági eljárás, a Büntető eljárásról szóló törvény (Be.) nem ismeri, megkezdéséről, befejezéséről az ügyészt nem értesítik. Engedélyezése és értékelése az állambiztonsági szerv vezetőjének feladata.

e. e.: előzetes ellenőrzés. A bny.-t megelőző tájékozódás.

„F”-dossziés személy: titkos állambiztonsági ellenőrzés alatt álló, „figyelő dossziés” személy.

„VP”: volt politikai elítélt.

„VPF”: volt politikai elítélt, „F”-dossziés.

OD: objektum-dosszié. Egy-egy intézménnyel kapcsolatos információk gyűjteménye.

R. E. D.: rendkívüli esemény dosszié. Bombariadó, feltűnést keltő esemény nyomozásakor nyitott dosszié.

K-ellenőrzés: titkos levélellenőrzés.

3/a rendszabály: telefonlehallgatás.











































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon