Skip to main content

A SZOT-automatizmus

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt Igazgató Úr!

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája tiltakozik az Állami Vagyonügynökség által a szabad szakszervezeti szervezkedés és képviselet alkotmányos jogának megsértése miatt.

Nem minősíthető másnak az Önök tisztségviselőjének, Báthory úrnak azon döntése, hogy a privatizálás alatt álló Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat privatizálására meghirdetett pályázat tenderbontására és elbírálására csak a Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakszervezetet hívták meg. Ugyanakkor a vállalat dolgozóinak 35%-át már jelenleg is a ligához tartozó szakszervezetek képviselik…

Elfogadhatatlan az Önök álláspontja, miszerint: ha egy vállalatnál több szakszervezet működik, egyezzenek meg egymással, csak egy képviselet jelenjen meg és csak egy szakszervezeti szavazat legyen leadható.

Kérjük ezen döntésük azonnali felülvizsgálatát és olyan elvi álláspont kialakítását, amely figyelembe veszi a létező szakszervezeti pluralizmust, a törvény által biztosított jogokat, valamint a kormány és a parlamenti pártok azt elismerő álláspontját és gyakorlatát.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon