Skip to main content

Vonatsirató

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Faluromboló MÁV?


Akinek van még megfelelő fővárosi munkahelye, de Cegléden él, a havijegy 6420 Ft-jából a munkaadó 5521 Ft-ot áll, az utasrész 899 Ft. Ha viszont valaki csak alkalmilag utazik, s teheti, annak 292 Ft-jába kerül a fővárosi út. Gyakori megoldás, hogy valaki a Budai úttól a Nyugatiba vagy Ceglédről Kőbánya-Kispestig vásárol jegyet. És hát egyre gyakoribb a másik trükk is, a tiszta bliccelés…

Hétfői napokon marad ideje a ceglédi polgárnak e kényes dolgokról mélázni, amikor komótosan gördül a gyorsvonat Budapest felé, s nincs hely, s kedve sem maradt az olvasásra. A mellékelt táblázat szerint a MÁV (is) alaposan belenyúlt a zsebünkbe; különösen a 20 km-ig, továbbá a 60 km feletti jegyek drágultak meg drámai módon. A növekedési ráta teljes mértékben illogikus, a gyors- és a személyvonat összezagyválásától a már kárhoztatott tarifákig.

Táblázat: Az utazási tarifák változása menettérti egészárú, másodosztályú jegyek alapján



Állomás neve<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

km

Díjszabás, Ft

1985/86

Díjszabás, Ft 1990/91

Ráta, %

Bp. Nyugati

0

 

 

 

Kőbánya-Kispest

11

16

64

400

Pestlőrinc

14

 

 

 

Szemeretelep

16

 

 

 

Vecsés

22

32

96

300

Üllő

29

 

 

 

Monor

38

40

128

320

Pilis

48

56

160

286

Albertirsa

55

64

204

319

Ceglédbercel

60

 

 

 

Ceglédbercel-Cserő

62

72

248

344

Budai út

66

 

 

 

Cegléd

71

80

292

365


Most úgy látszik, Pilisen érdemes lakni a 100-as vasúti viszonylatban, mert a fővárosi utazás onnan a legolcsóbb. Egy teljes árú menetjegy „csak egy pirossal és két bélássál” drágább 1985/86 óta. Talán ez lehet a láthatatlan speciális védőgyűrű, amelyet a MÁV agyalt ki? Pilis ugyanis ott van, ahol a főváros „aurája” nagyobb a kelleténél, de felfogható úgy is, hogy nemzeti vállalatunk 45–48 km között húzta meg az agglomerációs gyepűhatárt.

A vasúti díjszabási reform ma már a tarifalogika szellemében sem igazán érthető. 1985/86-ban még tiszta ablakot, kulturáltabb közlekedést is ígértek. Ma a MÁV „csak” településrajzi változásokat, a közlekedési szokások átalakítását s nem utolsóként a veszteségeinek csökkentését igyekszik elérni.

A vizsgált Bp. Nyugati–Cegléd vonalon talán egy órával csökkenhetett a menetidő 1847 óta, de a vasút – mily öröm – hathatósan beleszól a családok (nemcsak a vasutas családok!) anyagi, a települések társadalmi életébe. Nemrégiben a nemzeti lelkiismeret-furdalás csitítására szívesen cikkeztek a lapok a romániai falurombolásról. Igen sokan áldozatul estek annak a manipulációnak, hogy csak ott, kinn történik ilyen – nálunk azután semmi!

Kisebb népcsoportok evakulálása, az infrastruktúra szándékos leépítése, iskolák, sőt a községi önállóság megszüntetése, a mezőgazdasági nagyüzemi rendszer kiépítése, végül a néhány tucat lelket számláló, majd egyre nagyobb községek „leírása” hasonló célt szolgáltak. (A biológiai alapokon nyugvó népességfogyatkozás következményeit már nem is említem.) És íme, a MÁV sem akar lemaradni a dicsőségtábláról. Már nem tisztább és kulturáltabb közlekedést, hanem gyorsabbat ígér a polgároknak. A városi és gyorsvonati megállóhelyi lakosnak…

A vasút a gyorsvonatforgalom élénkítésével a kistelepülések ellen dolgozik. A kistelepülések lakói egyre nehezebben tudnak vonaton utazni.

A fővárosból csupán egyetlen árva szerelvénnyel indítottak kevesebbet Ceglédre, mint öt évvel korábban; de 9 személyvonatot töröltek. Ma a Cegléden átfutó vonatoknak 42 százaléka gyorsvonat. Ceglédről a Nyugatiba – bármilyen hihetetlen – 8 szerelvénnyel kevesebb indul a főváros felé 1990/91-ben, mint korábban; a személyvonatok száma pedig 18-cal csökkent, a gyorsvonatok száma 10-zel növekedett.

A gyorsvonatok utasainak száma apad, s a MÁV lassan az utolsó vonat utasainak kioszthatja a síndarabokat. Jó lenne, ha a MÁV nem állna tovább a csendes falurombolók sorában. Nehogy új Penészlek, Gyűrűfű, Mikebuda, Tápiószőlős termelője legyen! Elég pusztulást eredményezett a Cegléd–Vezseny és a Cegléd–Hantháza vonal megszüntetése – sok más vonallal együtt.

Az Erdély túlszéli Szárazpatak falu ezért is kap emlékoszlopot majd Cegléden, mert a finomabb módszerekkel végrehajtott falurombolásnak „nagy eredményei” voltak és – ha nem vigyázunk – lesznek Cegléd térségében. Ez a MÁV-nak sem lehet mindegy, ha már a neve M-mel kezdődik. A vasútvállalatot talán nem szabad nemzetinek nevezni. Jöjjenek inkább a kisebb társaságok!






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon