Engedje meg, hogy az ön által szerkesztett, általam nagyrabecsült BESZELŐ 1991. június 15-i számában „Igazodj” címmel írt cikkre - amelyben én személy szerint mint a Fővárosi Közgyűlés Egészségügyi és Sportbizottság SZDSZ-es elnöke több ízben megszólíttattam – röviden reflektáljak.
Összefoglalva: az írás azzal vádol, hogy mint SZDSZ-es bizottsági elnök hogy terjeszthettem a Fővárosi Közgyűlés elé azt a megjelent határozati javaslatot, amiben egyes fővárosi kórházak nevüket kívánták megváltoztatni.
Szeretném az Ön és a BESZÉLŐ olvasóinak a tudomására hozni, hogy a fővárosi kórházak orvos-igazgatói levélben keresték meg az Egészségügyi és Sportbizottságot, amelyben bejelentették igényüket kórházuk nevének megváltoztatására. Mivel nem kívántunk egyes kórházakat ebből a névváltoztatási lehetőségből kizárni, ezért a Főpolgármesteri Hivatal levélben fordult minden kórházhoz, hogy kívánnak-e a névváltoztatás lehetőségével élni. A kórházak közül 9 jelentette be névváltoztatási igényét, s valóban több kórház neve elé a „Szent” név került.
Az Egészségügyi és Sportbizottság kötelessége, hogy az önkormányzati törvény alapján ezeket az igényeket a Fővárosi Közgyűlés elé terjessze attól függetlenül, hogy az elnök milyen pártot képvisel.
A kórházak névváltoztatásával kapcsolatban természetesen lehet egyéni véleménye mindenkinek, így nekem is, de az én feladatom mint a bizottság elnökének az, hogy a bizottság határozatát végrehajtsam.
Arra vonatkozólag, hogy a hierarchizált orvosi kar hogyan igazodik egyes politikai áramlatokhoz, a véleményem nem tér el a cikk írójáétól, azzal a kiegészítéssel, hogy ezért elsősorban nem az orvosi kar a felelős, hanem azok a hatalmi rendszerek, amelyek ilyen kiszolgáltatott, megalázott helyzetbe hozták a magyar orvosokat.
Budapest, 1991. június 14.
Üdvözlettel:
Szolnoki Andrea
elnök
- Visszabeszélő [5]