Skip to main content

Beszélő hetilap, 26. szám, Évfolyam 3, Szám 26

(Szolnoki Andrea): Tisztelt Főszerkesztő Úr!

(Miklós Gábor): [Olvasói levél, szerkesztőségi válasz]

(Kecskeméthy Géza): Tovarisi konyec

B. T. [Bauer Tamás]: Jelölt

Könyves László: Fehérlista / Káderfilter / Mutasd a g betűd!

Eörsi János: Kárpótlási dagonyázás

Deszkás Erik: Gazsó után

dr. Dobos Krisztina: Az MDF Pedagógiai Kollégiumának véleménye az oktatási törvény koncepciójáról

(Dobó Attila): Levél

Honti Mária helyettes államtitkárnak

Bernáth Bea: A polgári demokrácia velejárója?

–t [Solt Ottilia]: Új szereplők lépnek a színre

Solt Ottilia: Mi van a hegyen, messze túl?

Ara-Kovács Attila: Párhuzamos kapcsolatok

Interjú Szokai Imrével, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával

nwa [Nagy W. András]: Kassa, Rahó

Beszélgetés Perjés Géza hadtörténésszel

Upor Péter: Cso-cso-szán benzingőzben

Ara-Kovács Attila: Új tartalmú szuverenitás felé?

A Fidesz külügyi koncepciója

Nagy W. András: Sebeökoszféra

: Kis Visegrád Bécsben

Megalakult a kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum

: A Szociálliberális Fórum nyilatkozata

: [Állásfoglalások]

Adam Michnik: Időszerűek-e a liberális értékek?

Vágvölgyi B. András: Barbárok a kertben

Földvári Zsuzsa: Ausztria megköszöni

Fényi Tibor: Az idegenek gyűlölnek minket

F. T. [Fényi Tibor]: Zágráb fölött az ég…

Kőszeg Ferenc: Az állam joga és a polgár joga

Törvény a Stasi ügyiratairól

–gyurovszky–: Prágai búcsú

Csaba László: Megkésett nekrológ

Langmár Ferenc: Manipuláció vagy hozzá nem értés?

500 millió dollár eltűnt a statisztikából

–czki– [Gyekiczki András]: Packázik a hivatal

Révész Sándor: Felsőpárt

Fodor Andrea: Hajnalórán bérctetőről…

(Gondolatok az MSZP-ről)

Sz. Bíró Zoltán: A lázadás megkövült szelleme

Gervai András: Elmentek a katonák…

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon