A szovjet csapatkivonásról
A Szociálliberális Fórum tagjainak meggyőződése, hogy a kelet-közép-európai államok függetlensége a stabil európai rendnek elengedhetetlen feltétele. Mivel elfogadhatatlannak tartjuk külföldi haderők jelenlétét bármely ország területén demokratikusan választott parlamentjének beleegyezése nélkül.
Megelégedéssel fogadjuk a szovjet hadsereg kivonását Magyarország és Csehszlovákia területéről. Ezt a szovjet csapatok Lengyelországból való haladéktalan kivonásának kell követnie.
Ez minden kelet-közép-európai országnak közös érdeke.
Budapest, Pozsony, Prága, Varsó
1991. június 23-án
A londoni tanácskozás, a Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa
Mi, a kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum tagjai egy új stabil világrend szükséges feltételének tekintjük a Szovjetuniónak a demokráciába és piacgazdaságba való békés átmenetét.
Helyeseljük a Hetek Csoportjának azt a döntését, hogy meghívja Gorbacsov elnököt a nyugati segítség módjainak és feltételeinek megvitatására.
Hiba volna ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy a Szovjetunión belüli válság a szovjet birodalom felbomlásának csak egyik része.
A közép- és kelet-európai demokráciák mély gazdasági válsággal küzdenek, amely veszélyeztetheti a régió és egész Európa biztonságát.
Nem lehet tehát úgy biztosítani a békét és egy új világrendet létrehozni, hogy külön próbálják megoldani a Szovjetunió problémáit, megfeledkezve a szovjet birodalom volt gyarmatairól.
Azzal a felhívással fordulunk a Hetek Csoportjának országaihoz, hogy biztosítsák annak feltételeit, hogy a mi országaink is hallathassák hangjukat ezen a rendkívül fontos találkozón.
Budapest, Pozsony, Prága, Varsó
1991. június 23.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét