Skip to main content

Új szereplők lépnek a színre

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A tudás: hatalom – párttaktikák


Mi az az ODU? Országos Diák Unió, középiskolások érdekvédelmi szervezete. Meg 1989-ben alakult, a KISZ védőszárnyai alatt, de év végén otthagyták az utódszervezetet, a DEMISZ-t, csak a MISZOT-ban (Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa) maradtak benn. Az ODU tagjai egyes települések középiskolás szervezetei, illetve egyének, diákok, tanárok, pártfogó felnőttek. A döntéshozó szervben, a Képviseleti Fórumban azonban csak diákoknak van szavazati joguk. Az ODU-nak van egy országos irodája, egyszem hivatásos munkatárssal, aki tavaly érettségizett, s az ODU első elnöke volt.

Ideges halásztelki mezőgazdasági szakiskolások

Január 16-án elgyötört gyerekek toppantak be az ODU irodájába, a halásztelki mezőgazdasági iskola és kollégium növendékei. Az iskolában kibírhatatlan a légkör, az igazgató, a tanárok és a kollégiumi nevelők közötti konfliktusnak a gyerekek isszák meg a levét. A tanárok már petícióztak, a növendékek körében közkedvelt igazgatóhelyettes az iskola faliújságja útján nyilvánosságra hozott levélben mondott le vezetői tisztéről, ám az igazgató nem tért jó útra, hanem ehelyett leváltotta a kollégium szintén népszerű igazgatóját.

Az ODU-munkatársak – egyébként egy profi szervezetszociológus tanácsadón kívül főleg szociális munkás növendékek – információkat kezdtek gyűjteni a lázadó gyerekektől és tanároktól, majd február 11-en felkeresték az iskolában az igazgatót. Elmondták, hogy a diákok érdekében át akarják világítani az iskolát. A processzus csúcspontja az ún. Igazlátó Nap, amikor is nyilvános fórumon szembesítik a véleményeket, és hoznak együttesen döntést.

Az igazgató nem tartotta célszerűnek, hogy elzárkózzék. Az ODU-sok most már az iskolában folytatták a beszélgetéseket, s közvélemény-kutató kérdőíveket töltettek ki öt véletlenül kiválasztott osztályban, valamint a tanárok körében. Ezt követően „panaszlapokat” (ezek olyan űrlapok, melyek segítenek formába önteni a rossz érzéseket) osztottak szét. A lapon nemcsak a panaszt kellett leírnia annak, aki panaszkodni akart, hanem egy képviselőt is meg kellett jelölni, akit meg akar bízni.

A tavaszi szünet után a panaszlapok alapján lajstromozott bajok egy TACEPAO formájában a falra kerültek. Száznál több probléma jutott napfényre.

Írás a falon

A TACEPAO általában robban – mondja az ODU-s szakértő, aki végigvezényelt már néhány konfliktuskezelő folyamatot. „A résztvevők addig inkább játéknak tekintik az egészet, de a nyilvános szembesülés katartikus.”

Itt is az volt. A TACEPAO alig egy napot élt meg, az igazgató személyesen tépte le a falról. Azonnal testületi értekezletet hívott össze, ám ott nem a felszínre kerülő kínos problémákról volt szó, hanem afölött ült vésztörvényszéket, hogy a szerinte zártkörű információk hogyan jutottak ki a gyerekekhez. Azok a tanárok és kollégiumi nevelők, akiket a gyerekek panaszlapjai nyomán a TACEPAO pellengérre állított, az igazgató mellé álltak. Végül a tanári értekezleten az igazgató azt az álláspontot alakította ki, hogy az Igazlátó Napnak – melytől most sem akart kategorikusan elzárkózni – az általa, illetve a tantestület egésze által jóváhagyott kérdésekre kell szorítkoznia.

A birodalom visszavág


Az iskola diákönkormányzata nem fogadta el ezt a feltételt. Ekkor már vészesen közeledett az érettségi vizsgák időszaka. Az ODU azt tanácsolta a gyerekeknek, hogy most maradjanak nyugton egy darabig. Az igazgató túlesett a TACEPAO okozta sokkon, olyannyira, hogy fegyelmi eljárás nélkül, saját hatáskörében kirúgta a kollégiumból a diákönkormányzat vezetőjét, egy egyébként tanulmányi versenyt nyert, végzős szakmunkástanulót. (Az iskolában ugyanis szakközépiskola és szakmunkásképző is működik.) Ürügyet az szolgáltatott, hogy az igazgató meglátta őt, amint sört ivott egy kocsmában.

Ki sért törvényt?

Az ODU ismét megjelent, mint diák-érdekvédelem. Az igazgató immár türelmét vesztve ki akarta őket hajítani. Ekkor elővarázsolták megbízólevelüket, melyet a MISZOT közreműködésével a Miniszterelnöki Hivatal ifjúságügyi tisztviselőjétől szereztek. Az ODU-sok kierőszakolták, hogy a kicsapott diák ellen fegyelmi eljárást folytassanak. Itt ők képviselték a „vádlottat”. Az oktatási törvényt szegezték szembe a „vádhatósággal”, mely csak az iskola területén tiltja a szeszes ital és a dohányzás élvezetét (12. paragrafus). Az igazgató oly nagyon felbőszült, hogy az egész fegyelmi bizottság füle hallatára kijelentette: őt nem érdekli az oktatási törvény.

Ellentétben a tanuló cselekményével, az igazgató kijelentése valódi törvényszegés. A fegyelmi bizottság a végzős diákot fölmentette, az igazgató ellen azonban eljárást kezdeményezett az ODU, hatáskörének túllépése címén.

Az utolsó csöpp az volt a pohárban, hogy a május legvégén tartott pedagógusnapi ünnepségen a jutalmakat az igazgató a vele szembeni lojalitás szerint osztotta ki. A tanárok egy csoportja is az ODU-hoz fordult, azok, akik minimális pénzt kaptak, míg a fél éve fizetés nélküli szabadságon lévő kollega 10 ezret.

Az ODU közérdekű bejelentést fogalmazott a halásztelki polgármesteri hivatal címére, s javasolta, hogy a kinevező önkormányzat mentse föl az igazgatót.

Most jön az önkormányzat


S itt egy kis háttérinformációval tartozunk. Az igazgató kisgazda színekben indult a helyi választáson polgármesterjelölt gyanánt. Alulmaradt. A tantestület tagja a polgármester felesége, s az igazgatóhelyettes házastársa is benne van az önkormányzati testületben. Az önkormányzat előtt tehát nem teljesen ismeretlenek az iskola áldatlan viszonyai. Ezért a polgármester az ODU bejelentésétől függetlenül május 31-én megbízta a Csepeli Állami Művelődési Központ munkatársait az iskola „hivatalos” szervezetszociológiai átvilágításával. E vizsgálódás június 20-án, a szervezetszociológusok által leírt eredménye azonos volt az ODU diagnózisával. Az iskolában törvénytelen állapotok uralkodnak, az iskola jelenleg képtelen eleget tenni feladatának, s ez az igazgató vezetésének köszönhető. A helyzet orvoslásához le kell váltani az igazgatót.

A képviselő-testület ülésén egy tartózkodással megszavazták az igazgató azonnali felmentését, s eltanácsolták az iskolában folytatott tanítástól. Június 21-én maga a polgármester hirdette ki ezt a döntést az iskola tantestületének. Egyszersmind a helyettes ideiglenes igazgatói megbízását is közölte. Az önkormányzati testület megbízása június 25-ig szól, addig a testület megválaszthatja a számára kedves megbízottat, aki addig marad hivatalban, amíg az időközben kiírt pályázatot el nem bírálják. Már csak a slusszpoén van hátra: az igazgató június 21-én még meg akarta írni az összes szerződéses tanárnak a felmondólevelet, az iskolatitkár azonban nem volt hajlandó legépelni.




































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon