(Miklós Gábor)

Nyomtatóbarát változat

Kedves Kollégák!

A 25. héten üzentek nekünk (Népszabadságnak) azt írván, hogy megleckéztettük a Beszélőt, mivel az köpcösebbnek tüntette fel Nagy Sándor MSZOSZ-elnök urat annál, mint amilyen. Lecke nem volt, csupán jelzés: közöltük a címlapot (köszönet érte!), és azt írtam: „kevéssé hízelgő” rajzot közöltek a tömzsi szakszervezeti vezetőről. Egyébként kollégáimmal óvakodunk a leckéztetéstől, a minősítéstől. Csodálkoztunk ezért azon a szigorú intésen is, amit ugyanebben az üzenetben kaptunk, mármint hogy jobban leplezzük „restaurációs, neokádárista álmainkat”. Mert ugyan én nem álmodok ilyesmit, de ha szenderületemnek ilyen termékei lennének is, miért kellene azt lepleznem? Bízom benne, hogy a Beszélő, ez a nívós szabadelvű hetilap a jövőben kiáll a szabad álomválasztásért is.
Baráti üdvözlettel, hű olvasójuk:

Miklós Gábor

Rendben, köszönjük a Népszabadságnak címlapunk közlését! Egyébként jegyezzük meg tárgyilagosan: a reklámhatás kétélű. A szegény kis hetilapra csakugyan ráháramlott valami június 15-én a nagy napilap ismertségéből. Másrészt viszont – mindegy ellenhatásképpen – a nagy napilap fénye is emelkedett. Miklós Gábor cikke is szembeszökőbbé vált a Beszélő reklámozása által! A „minősítéstől mentes”, tisztán objektív sorok a következők voltak kollégánk június 15-i cikkében: „Most néhány napig Nagy Sándor volt a fő ellenség. A tömzsi szakszervezeti vezetőről kevéssé hízelgő címlaprajzot közölt a Beszélő, s vehemens publicisztikában írta róla az Új Magyarország, hogy…” Az SZDSZ és az MDF közül vitathatatlanul a Népszabadság a legpártatlanabb!

• Visszabeszélő