II. János Pál és a magyarországi zsidóság vezetői találkozásáról a sajtó szűkszavúan számolt be. Az ok egyszerű: a találkozón az újságírók nem lehettek jelen.
Amikor ténnyé vált, hogy a pápa Magyarországra látogat, Schöner főrabbi az Érseki Hivatal közvetítésével levelet juttatott el a Vatikánba, amelyben a katolikus egyház fejét meghívta a Dohány utcai zsinagógába és a magyarországi holocaust emlékművéhez. Köztudott, hogy II. János Pál már járt a római zsinagógában.
A meghívásra idén tavasszal érkezett válasz: a zsinagógalátogatás nem illeszthető be a programba, de a pápa szívesen venné, ha a zsidó közösség vezetői budapesti tartózkodása alatt felkeresnék.
A zsidó vezetők elfogadták a meghívást. Megállapodtak a Nunciatúrával, illetve az Érseki Hivatallal, hogy az elmondandó beszédeket előzetesen – kölcsönösen – bemutatják. Köszöntőjében Kardos Péter főrabbi – miután utalt arra, hogy Magyarországon már az állam megalapításakor is éltek zsidók – a 600 ezer magyarországi zsidó pusztulásáról írt. Katolikus részről a szöveg alábbi mondatát kifogásolták: „az akkori magyar katolikus egyház vezetése nyilvánosan nem ítélte el százezrek elhurcolását”.
Egy ideig úgy tetszett, sikerül megegyezésre jutni. Némelyek azt javasolták, tűnjön el a mondatból a felelősség eleme: „Az akkori magyar katolikus egyház vezetésének megnyilatkozásai nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy megakadályozzák százezrek elhurcolását.” Ezt katolikus oldalon elfogadták volna, a zsidó vezetők többsége azonban leszavazta a kompromisszumot. E végső döntésüket közölték az Érseki Hivatallal. A pápai beszéd szövege nem érkezett meg a látogatásra készülőkhöz.
A találkozóra augusztus 18-án, vasárnap délután került sor. Kardos Péter – mint erről az újságok is hírt adtak – lengyelül mondta el köszöntőjét. Beszédében a pápa szót emelt a zsidó–keresztény párbeszéd, az emberi jogok mellett és az antiszemitizmus ellen. „Fennáll a veszélye – mondta –, hogy antiszemita érzelmek és megnyilvánulások támadnak és terjednek. Ennek sajnos mostanában máris nyugtalanító jelei mutatkoznak. A veszéllyel szemben az emberek lelkiismeretét arra kell nevelni, hogy az antiszemitizmust és a rasszizmus minden formáját úgy tekintsék, mint Isten és az emberiség elleni bűnt.”
A katolikus egyház egykori vezetését bíráló szavai után Kardos Péter hálával emlékezett meg azokról, akik mégis felemelték a szavukat az embertelenség ellen, mint Apor győri püspök és Angelo Rotta pápai nuncius. Ezt a két nevet említette a pápa is a leírt beszéde szövegéhez fűzött kiegészítésben, amelyben arra emlékeztetett, hogy a katolikus egyház kiváló képviselői Magyarországon éppúgy, mint más országokban, megtették a zsidóság védelmében, ami az adott körülmények között lehetséges volt.
Mindennek azonban nem volt külső tanúja, s így sajtója sem. A találkozóról váratlanul kizárták az újságírókat, akik minden eseményre elkísérték a pápát. A tévé kamerája is csak a találkozás képeit örökíthette meg, a hangot nem vehette fel.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]