Dr. Balsai István igazságügyminiszter (MDF) beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely átmenetileg felfüggeszti az átalakulási törvény szövetkezetekre vonatkozó passzusait, és – a tervezet eredeti formája szerint – megtiltja a szövetkezeteknek az ingatlanjaik eladását és megterhelését, ha netán e szándékukat nem jelentették volna be augusztus 26-a előtt a földhivataloknál. Augusztus 26-a volt ugyanis a két szövetkezeti törvényjavaslat beadásának nevezetes napja: az átfogó szövetkezeti kódexé, továbbá a szövetkezetek úgynevezett átmeneti gazdálkodásáról, szóló jogszabályé, mely utóbbi a vagyonnevesítés kérdését rendezné, már amennyi közös vagyont nevesíteni lehet az eddigi vagyonnevesítések és a kárpótlási elkerítés után. Mármost ezt a törvényjavaslatot sajnos vissza kellett vonni átdolgozás végett, mert a nevesítési ügymenetet nem sikerült eleddig a kárpótlás alkotmányosított változatához áthangolni. Meg aztán arra is készülnek, hogy hallgassanak valamiképp Juhász Pál (SZDSZ) ellenvetésére, mely szerint mégsem ajánlatos a teljes vagyont a tagság nevére írni, mert egyrészt akkor már nem is beszélhetünk szövetkezetről, másrészt a szövetkezetek valóságos közösségi funkciót is betöltenek, az óagrárrendszerbeli egymásrautaltság örökségeképpen.
A spekuláns zöld bárók minden bizonnyal nagyon megijedtek a nevezetes augusztus 26-i napon, és még jobban áskálódnak azügyben, hogy kihúzzák a talajt a negyven év alatt megnyomorított tagság alól. Ezért az átmeneti átalakulási és elidegenítési stop, mely az említett kódexek beiktatásáig, de legföljebb november 30-ig kiált megálljt a spekulációnak. Hogy mekkora ez az átmeneti vagyonátmentési vész, arról nem tudott számot adni a koalíció. Viszont előfordulhat, hogy a mégúgy megnyomorított szövetkezeti tagságnak mostantól egy petákot sem tudnak fizetni. Az agrárius szféra értékesítési válsággal küzd, sok szövetkezet csak vagyonfeléléssel tud valami pénzt előteremteni. És hogy-hogy visszamenőlegesen, a jog- és piaci rendet megkérdőjelezve törvénykezünk? Osztották többé vagy kevésbé az ellenzéknek ezeket az innen is, onnan is felhangzó érveit a józanabb kormányerők; a földművelési tárca, amely a hírek szerint eredendően ellenezte a Balsai-féle stopot, ahol csak tudta, az enyhítő módosító indítványokat támogatta a bizottsági vitákon. Így végül átment a Pál László(MSZP)-féle indítvány, hogy az ipari, lakás- és takarékszövetkezetek átalakulhassanak, ha nekik tetszik, valamint az MDF-es Bogárdi Zoltán indítványa, mely szerint az eddig létrejött szerződések alapján, a felszámolási eljárás keretében, valamint a jelzáloghitel-követelések kielégítése érdekében történő ingatlan-eladások törvényes oltalmat kapjanak.
A bizottságok közül a gazdasági volt a pragmatikus, az alkotmányügyi a fundamentalista. Utóbbi elnöke, Salamon László dr. nem november, hanem január végéig akart volna tilalmat elrendelni, hogy a szövetkezeti törvénykezés kényelmes legyen. Balsai dr.-nak tetszett ez a gondolat: igazítsuk a valóságot a törvénykezéshez. Szövetségüket egy fatális véletlen bontotta meg. Szavazáskor, a nagy aktatömeg közt eltévedve, Balsai a kritikus ponton nem támogatomot mondott. A levezető elnök, az órendszerbeli elnyomás kádere Szűrös Mátyás bezzeg kiismerte magát kásahegyben…
- gazdaság [6]