Skip to main content

–rsi [Eörsi János]

–rsi [Eörsi János]: Nem személyfüggő dolgok

Interjú Horn Gábor leköszönt elnökkel
Liga-küldöttgyűlés


Beszélő: Mivel magyarázza, hogy a küldöttgyűlés Őry Csabát, nem pedig önt választotta elnökké?

Horn Gábor: Előtérbe került egyfajta stílusváltás igénye. Számomra szokatlan és nehezen vállalható irányvonalak döntöttek. Az én középutas lelkemnek kicsit radikálisabb, kompromisszumképtelenebb irányvonalak. Ha ilyen erők vannak, jó, ha felszínre jutnak, de hát én ehhez a csapathoz nem tartozom. Egy picit nyilván benne volt eredményben az elmúlt fél év, egy év munkájának az értékelése is, az emberek, a szakszervezetek egy része nem volt megelégedve.


–rsi [Eörsi János]: Bölcs Balsai és Salamon


Dr. Balsai István igazságügyminiszter (MDF) beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely átmenetileg felfüggeszti az átalakulási törvény szövetkezetekre vonatkozó passzusait, és – a tervezet eredeti formája szerint – megtiltja a szövetkezeteknek az ingatlanjaik eladását és megterhelését, ha netán e szándékukat nem jelentették volna be augusztus 26-a előtt a földhivataloknál.

–rsi [Eörsi János]: Egy fenékkel két lovat?

A Liga nézőpontja


Beszélő: Mi a véleménye az MSZOSZ sztrájkfelhívásáról?

Őry Csaba, a Liga ügyvezető alelnöke: Elsietettnek, elkapkodottnak tartom és veszélyesnek is, mert lejáratja a sztrájk fegyverét, amelyre az elkövetkezendő időkben könnyen szükségünk lehet.

Beszélő: Folynak a tárgyalások az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT), amelyben ugyebár a Liga az MSZOSZ-szel egy oldalon ül. Az újságolvasó arról értesülhetett, hogy semmiben sem lehetett dűlőre jutni a kormánnyal.

Ő. Cs.: Folynak a tárgyalások, és közben az MSZOSZ sztrájkot hirdet. Ezt nem lehet csinálni.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon