A Videoton ma még 6 – de a jövőben valószínűleg jóval több – egysége ellen indított felszámolási eljárást vezénylő Szanáló Szervezetnek nincs könnyű dolga: a 21 milliárd forint saját vagyonú, a szakértők által 10 milliárd forintra értékelt vállalatcsoport tartozásai kb. 30 milliárd forintra rúgnak.
A négy magántőkésből összeállt konzorcium (amely mögött két nagyon dinamikus elektronikai és két befektető-tanácsadó cég áll) első lépésben 7 milliárd forintot ajánlott a cégért, azt is 25 éves lejáratú kötvényben. A felszámoló az ajánlatot egyelőre elutasította, de a négyek vételi szándékuk komolyságát demonstrálandó, a többi nyolc – köztük több külföldi – ajánlattevőre rálicitálva 190 millió forintért megvásárolták az Elektronikai Készülékgyártó Kft. ajkai gyáregységét. Tették ezt – egyes szakértői vélemények szerint – különösebb konkrét gazdasági cél nélkül, a 190 millió Ft előteremtésének reményében.
A Videoton megszerzésében érdekelt Széles Gábor „civilben” a Műszertechnika első számú embere – aki nemrég még 500 milliót ajánlott a gyárért – az ez év nyári munkásgyűlésen a lehető legnagyobb foglalkoztatást ígérte. Ezzel nyerték meg egyébként a „négyek” a licitet is (ahol csakugyan a majdani foglalkoztatásról is röpködtek számok): a konkurensek – tudván azt, hogy mire szeretnék hasznosítani az ajkai kapacitásokat – pontos létszámtervekkel jöttek, amelyeket hosszas unszolásra sem voltak hajlandók blöffökkel feltornászni. Ettől persze még lehet, hogy valóban a konzorcium biztosítja majd a legnagyobb foglalkoztatást az amúgy is nagy munkanélküliségtől sújtott körzetben, csak az a kérdés, hogy milyen termelési háttérrel. Erről több verzió is tartja magát egyesek szerint a telefon főközpont-rendszer egyik győzteseként a Műszertechnika – ahol a telefonjának nincsenek hagyományai – vagy szeretné megszerezni a Videoton háttér-kapacitásait, beleértve a software-eseket is, a hardware-es szakértőket is. A modern, digitális telefonközpont ugyanis inkább a számítógéphez áll közel.
A Műszertechnika vezetőjének meghasonlása civil és még civilebb énre csupán látszólagos: az egyik legsikeresebb magánvállalkozás vélhetően a teljes magyar elektronikai iparra szeretné kiterjeszteni hatókörét. Ezt a vélekedést támasztja alá a „négyek” másik tagjának, Kelemen Gézának a részvétele, aki az ugyancsak sikeres Controll vezetője. Egyes nem teljesen megalapozatlan vélekedések szerint így lehetővé válna a Videoton konkurens számítástechnikai részeinek ellenőrzése is, vagy a termelés leállítása, egy esetleges jövőbeni konkurens fejlődésének megakadályozása vagy legalábbis kézbentartása.
A telefóniában ma óriási pénzek vannak, a Magyar Távközlési Vállalat több száz milliárd forintot szán tízéves tervében a hálózatfejlesztésre. Jelenleg még csak a főközpont piac van felosztva az Ericsson–Műszertechnika, illetve a Telefongyár–Siemens között, de aki közel van a tűzhöz, annak juthat esetleg a későbbiekben a vidéki hálózatokból is, valamint a frekvenciamoratórium feloldása után a mobil telefonrendszer elterjesztésére, amely jelenleg a Posta-utód MATÁV monopolhelyzetű vállalkozás a Westel kezében van. Egyes vélemények szerint a tendernyerés politikai okokkal hozható összefüggésbe, hiszen a végső döntést a kormány hozta meg, az MDF-elnökségi tag, Széles Gábor vállalkozása javára. (Egyébként a szakmai döntőbizottság is az Ericssont ítélte a legjobbnak.)
Eladták tehát Ajkát, kérdés, mi lesz az egész Videotonnal. A vételi szándékot adó konzorcium a szükséges több milliárd forintot külföldi hitelekből kívánja összeszedni; ez ügyben Széles Gábor el is indult külföldi körútjára a múlt héten.
A felszámolónak – nyilvános licit után – annak kell odaadnia a céget, aki a legtöbbet kínálja érte. A hitelezők fellebbezhetnek a felszámolásról hozott bírói végzés ellen, ami a döntésidő szükségek miatt további pénzügyi vereséggel járhat (ez történt pl. a Ganz Mozdonygyár esetében is). Az is lehet, hogy „egyezségbe fullad” a felszámolás, ha a felszámolók nem fogadják el a kínálkozó lehetőségekét (erre is több példa volt már).
A felszámoló érdekeivel nem ellentétes az egyben történő értékesítés, hiszen a részenkénti értékesítés esetén rengeteg technikai problémába ütköző felszámolás vég nélkül elhúzódhat. Ez esetben előállhat az a helyzet is, hogy a maradék vagyontömeget ingyen vagy képletes összegért kell „elkótyavetyélni”.
A felszámoló elsősorban a hitelezők érdekeit tartja szem előtt. Ezen túlmenően figyelembe kell vennie a Videoton egyes társaságai közötti termelési kapcsolatokat. Nem híve a „kimorzsolódásnak” sem (a Videotonnak az ajánlatok többsége ugyanarra a néhány modern üzemcsarnokra érkezett be!), és szeretnék működő gyárakként értékesíteni az egyes egységeket, minél kisebb elbocsátás mellett. A felszámolónak joga van áthidaló hitelek felvételére, ha ezzel nem növeli a veszteségeket, és elősegíti a termelés fenntartását ott, ahol van rendelés. Természetesen egyszerűbb a helyzet az önálló profilú, vidéki gyárak esetében, mint az óriási kiterjedésű, egyetlen infrastrukturális hálózatra csatlakozó fehérvári egységeknél. A felszámolást jelentősen megnehezíti az a tény, hogy társaságokról van szó, és nem egy nagy állami vállalatról. Lényegesen nehezebb ugyanis üzletrészt értékesíteni gépek és épületek helyett, másrészt a vállalaton belüli tulajdonviszonyok miatt – a társaságok kezelésében bérelt eszközök és épületek vannak – az üzletrészek értékesítése feltételezi a bérleti viszonyok, illetve más, eddig nem tisztázott jogviszonyok rendezését (pl. úthasználat).
Tetemesek a felszámolás költségei, hiszen ha minden tevékenységet leállítanak, akkor is vannak működési kiadások, amelyeket a felszámolás költségei között vesznek figyelembe. Ide tartozik a kollektív szerződésben rögzített állásidő fizetése, a végkielégítés összege, valamint az infrastruktúra fenntartásának költségei. Az elbocsátások is csak olyan tempóban folyhatnak, ahogyan a befolyt összegek lehetővé teszik. Ez mindenképpen csökkenti a hitelezők potenciális bevételeit. Ha azt vesszük, hogy csak a havi kifizetett bérköltség 200 millió Ft (plusz társadalombiztosítás), beláthatjuk, hogy óriási összegekről van szó.
Hivatkozott cikkek
- gazdaság [7]