Horvátországban megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, miszerint megszületett a Jugoszláviával szemben elfogadott általános fegyverszállítási tilalom első (és minden bizonnyal eddig egyetlen) kézzelfogható eredménye, amely számukra is kedvező. A szerb tábornokok ugyanis hiába dühöngenek biztonságos bársonyszékeikben, a (volt) jugoszláv hadsereg nem fogja megkapni azt a húsz MIG–31-es vadászgépet, amelyre a szovjetekkel gyakorlatilag már korábban megalkudtak.
A szupervadász a jól ismert MIG–25-ös tökéletesített változata, erősebb motorokkal, jobb elektronikával, ami alkalmassá teszi, hogy igen kis magasságokon is hangsebesség felett manőverezhessen. A beépített radarberendezés és számítógép 10 céltárgy egyidejű követését biztosítja, amelyek közül négyet ugyanakkor támadhat is, 45-70 kilométeres távolságban. Négy ilyen vadászgépből álló raj 900 km széles és 300 km mély frontot tarthat ellenőrzés alatt.
Már ezekből az általános adatokból is sejthető, mit jelentene 20 ilyen gépszörny a jugoszláv (és nem csupán a jugoszláv!) légtérben. Belgrádban a tábornokok arra számítottak, hogy ezzel az egy üzlettel kivonhatnák a forgalomból a légierő jelenlegi gépállományának legalább 40 százalékát, azaz megszabadulnának az elavult és az alkatrészhiány miatt problematikus gépektől. A MIG–31-esek harci tulajdonságai és ára azonban mégis a szerb hadvezetés olyanféle megalomániájára utal, aminek vagy semmi köze a valósághoz, vagy pedig végtelenül veszélyes! Mert igaz ugyan: hogy ezek a szupervadászok a földről gyakorlatilag megsemmisíthetetlenek, s az irracionalitás határáig fokoznák a légifölényt a lerohant Horvátországban, de ebben a háborúban tulajdonképpen használhatatlanok és feleslegesek. „Mi ellen? A félig papírból készült mezőgazdasági repülők ellen, amilyenek a háború előtt vesztegeltek az eszéki repülőtéren?” – teszi fel a kérdést keserű iróniával a horvát sajtó.
A szerb vezetőség nem csupán a horvát légtér abszolút uralmát igyekszik biztosítani. Bármilyen esztelennek és valószínűtlennek is tűnnek a szerb szoldatocska esetleges további lépései, amelyek a háború kiterjedését eredményeznék, az elmúlt egy év tapasztalatai alapján semmilyen lehetőséget sem zárhatunk ki teljes bizonyossággal. Mert lehet, hogy az amúgy is a gazdasági (és egyéb) összeomlás előtt álló Szerbia a húsz MIG–31-es megvásárlásába végképp belerokkanna, de nekik megérné, mert azzal büszkélkedhetnének, hogy uralják a Balkán és hellyel-közzel Közép-Európa egét! S újabban már nemcsak mi, Horvátország polgárai, hanem a határ menti magyar városok lakói is megtapasztalták, mit jelenthet az ilyen „szerbesített” ég alatt aludni.
- Külföld [5]