Skip to main content

Beszélő hetilap, 45. szám, Évfolyam 3, Szám 46

(Kristóf Attila) - Révész Sándor: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

(Jankó Géza): Tisztelt Szerkesztőség!

(Fodor Andrea): ’56 a családban

Iványi Gábor: „Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts…” (III. Mózes 19:18)

nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András] - p.é.: Az igazság terei / Viszonylagos történelmi mitológia / Tisztelet a Szovjetunió népeinek / Vukovár, Banja Luka / Kisgazdák

Kiss Anna: A hatalommegmaradás elve

Törvénytervezet az ügyészségről

: A sem nem ellenzéki, sem nem kormánypárti reálpolitikától a bársonyszék radikalizmusáig

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc: Üzenni tudni kell!

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel

Tóka Gábor: Háztűznézőben

Koalíciós rokonszenvek, választási esélyek

Daróczi J. Gyula - Daróczi János - dr. Talyigás Katalin - Sztojka Katalin: Kiűzetés

Magyar Elemér: Újfasiszták Egerben

Építő Pál [Révész Sándor]: Javaslat

az állampolgárok karitatív áldozatvállalásának optimális hasznosítására

Upor Péter: Máma már nem rohad tovább…

lt [Solt Ottilia]: MASZOVKER

Eörsi István: Szerény javaslat

Barna Imre: Új magyar szóvitel

Pető Iván: Status quo vagy stabilitás?

ELDR-konferencia Budapesten

Ara-Kovács Attila: NO tábornok látogatása

: Mire kell a MIG–31-es?

Vajna János: „Öt háború épp elég”

Rostás Zoltán: Az egység vége

Az RMDSZ alelnöke nyilatkozik lapunknak

Kovács Miklós: Kilátás a bozótból

Vitalij Moszkalenko: A szocsa

Bauer Tamás: Mi a baj?

Langmár Ferenc: Körtánc

Faragó Katalin - Koncz Imre: A morzsolódó tagság

Beszélgetés Tellér Gyulával

Modor Ádám: Mécs Imre, a konok reálpolitikus

L. Koroncz Erzsébet: „Félek a görögök ajándékától…”

Miklóssy Endre: A főváros körül

(Főváros és agglomerációja – a főpolgármester programjavaslatainak 4. kötete)

Lőrinczy Attila: „Már azzal is baj van, ahogyan olvasol”

Gaál Erzsébettel beszélget Lőrinczy Attila

Hajdu István: Állam és művészet

avagy melyikből jut több

[Kisbali László]: Nemzeti irodalom

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon