Skip to main content

Újfasiszták Egerben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Nem tudni, miért, de tény, Eger lett a hazai újfasiszták egyik központja. A közelmúlt történései is ezt bizonyítják.

A múlt év szeptemberében mintegy 100-150, többségében fiatalkorú, botokkal, láncokkal, kábelekkel felfegyverkezve Egerben a belvárosból a lakótelepre vonult. Útközben több embert bántalmaztak, cigányellenes jelszavakat kiabáltak, majd rátámadtak a kutyáját sétáltató háromgyermekes, 37 éves kiskereskedőre, Báder Gyulára, aki megkísérelt elmenekülni, de házának földszinti folyosóján utolérték, ütlegelték, megrugdosták. A rendőrség, több kétségbeesett segélykérés ellenére nem avatkozott közbe, s a későbbi nyomozásban sem tudta felderíteni a tetteseket. (Egy 14 éves fiú került bíróság elé, fajgyűlölő kijelentések miatt, a legfőbb ügyész utasítására.)

A következő napon cigányok bőrfejűeknek vélt személyeket vettek üldözőbe, s gépkocsijaikat megrongálták. A rendőrök tíz – többségükben bűntetlen előéletű – személy ellen indítottak eljárást, amit vádemelés követett.

Tavaly télen sor került Egerben az első jelentősebb skinhead-találkozóra egy erre a célra kibérelt étteremben. A résztvevők között jelen volt a Szent Korona Társaság aktivistája is. E társaság – a helyi ügyészségtől szerzett tájékoztatás szerint – jelentős befolyást gyakorol a bőrfejűekre, segít szervezetük kialakításában, fejlesztésében.

A következő akció ez év február közepén történt. A volt egri úttörőház előtti téren megtámadták B. Csaba 15 éves cukrásztanulót, aki a testvérével és barátjával a diszkóból indult hazafelé. Provokatív, cigányellenes megjegyzések közben a bátyját megütötték, őt pedig késsel combon szúrták. Tárgyalás még nem volt.

1991. május 1-jén a Szépasszony-völgyi majálist zavarták meg. A 100-150 bőrfejű között budapestiek, miskolciak és külföldiek: osztrákok, németek is feltűntek. Cigányellenes, sőt kifejezetten fasiszta jelszavakat is kiabáltak. Sok ezren láthatták, amint a karjaikat előrelendítve azt ordították: Sieg heil! Több zenész cigányt bántalmaztak, majd erőszakkal megkísérelték megakadályozni az alkalmi szabadtéri színpadon a helyi cigány hagyományőrző csoport fellépését. Az intézkedő rendőröket is inzultus érte, a támadók ellen büntetőeljárást indítottak hivatalos személy elleni erőszak miatt. Az elkövetőknél ezúttal nemcsak ütőeszközöket, de különféle fasiszta relikviákat Hitler-képet, horogkeresztes jelvényt is lefoglaltak.

1991. szeptember 28-án és október 4-én újabb cigányellenes megmozdulásokra került sor Egerben. Ismeretlen ózdi cigány férfit rugdostak össze a Kazamata étterem előtt, majd az uszoda melletti – főként cigányok által lakott – utcában randalíroztak.

Legutóbb, október közepén a moziból hazafelé tartó cigány fiatalokra – többségükben lányokra – támadtak rá. Azok egyike lemaradt, hogy a társai elmenekülhessenek. Őt ütlegelték, összerugdosták, a mentő szállította el.

A bőrfejűek kihallgatásuk során nem is tagadták, céljuk a belvárosból kiüldözni a cigányokat. Ennek érdekében egy ideje rendszeresen felfegyverkezve „járőröznek”.

A nyomozók a többségükben kiskorú sértetteket másnap kora reggel előzetes értesítés nélkül vitték be kihallgatásra és szembesítésre, s őket a délutáni órákban engedték el.

A cigányok félnek, s a gyermekeiket alig merik az utcára kiengedni. Nem hisznek abban, hogy a rendőrség hajlandó és képes megvédeni testi épségüket.

A szerkesztőség megjegyzése:

Október 26-i számunk 17. oldalán megjelent egy Egerben kelt levél, amely arról adott hírt, hogy a város ügyészei, bírói és ügyvédei szokásos november 7-i báljukat október 23. előestéjén rendezik meg. A városban lábra kapott híresztelésekkel ellentétben a levelet nem Magyar Elemér írta.


























Megjelent: Beszélő hetilap, 45. szám, Évfolyam 3, Szám 46


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon