Skip to main content

Magyar Elemér

Magyar Elemér: A privatizáció rációja


– Az utóbbi időben nem ment a bolt, alig akadt munkánk. Közülünk többen maszekok lettek, nem voltunk velük versenyképesek, hiába, hogy az üzletünk igen jó helyen, a Belváros szívében fekszik. Ráadásul valami hiba történt a könyvelésben, és nagy összegű áfatartozást mutatott ki egy ellenőrzés. Az APEH kezdeményezésére csődeljárás indult. No – gondoltuk –, majd a privatizáció segít rajtunk! Mi, dolgozók is érdekeltek leszünk a szerviz talpra állásában – mondták –, megszűnnek a fusizások, lopások.

Magyar Elemér: „Megölni őket egy kicsit durva megoldás”

Levelek a fogdából


A 18 éves, jelenleg munkanélküli P. J. a közelmúltban került szabadlábra előzetes letartóztatásából. Idézet a fogdából írt egyik leveléből:

„Liebe Ancsa! Most neked elég rossz helyről írok, szégyellem én is, a rendőrségi fogdából. Biztos emlékszel rá, amikor a campingben mondtam neked, hogy a zsidótemetőben összefújkáltam egy jó pár sírt. Amikor hazajöttünk Abádszalókról, rá két napra behoztak a yardra. Itt több a cigány, mint az ember. Ezek itt, úgy mint a többi büdösek, mint a puma ketrec primitívek, szóval mocsok patkányok.


Magyar Elemér: Dögöljön meg a szomszéd malaca is!

Kárpótlási életképek


Eger, 1993. augusztus 4. (szerda)

A Városháza díszes tanácskozótermében a Mátra–Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egri erdészetéhez tartozó erdeit árverezik. A érdeklődés gyér, a teremben húsz-harminc érdeklődő foglal helyet. Zajlik az árverés. A procedúra kellemetlen közléssel kezdődött: a több mint 55 hektáros szarvaskői terület nem kerül kalapács alá, mert a Természetvédelmi Hivatal szerint az a Bükki Nemzeti Park része.


Magyar Elemér: Hitler él


Június elején, néhány nappal ezelőtt, amikor a holocaust áldozataira emlékezett a világ, Egerben a zsidótemetőben közel negyven síremléket gyaláztak meg ismeretlen tettesek. Fehér festékkel horogkereszteket és ilyesféle feliratokat mázoltak a sírkövekre: „Dolfi”, „Adolf”, „Hitler él.”

Június 16-án este pedig a város centrumában, a Dobó téren egy csapat szkinhed gyülekezett, egyik kedvelt helyük ez. Előbb kínai turistákba akartak belekötni, aztán mégis a hazafelé tartó 33 éves O. Dezsőt szemelték ki.


Magyar Elemér: Fogadatlan provokátorok

Szkinhedmajális a Szépasszony-völgyben


A helyi napilap címoldalán a kisgazdapárt Heves megyei ifjúsági szervezetének alakuló üléséről tudósított. Ekkor már a nyomdában volt az önmagát nyíltan szkinhedszellemiségűnek valló „magyar jobboldali ifjúsági lap”, az Agria Hangja. Korábban a kisgazdaifjak kikérték maguknak, hogy őket a bakancsos, verekedős újfasisztákkal azonosítsák.

Magyar Elemér: Vidéki történetek


1. Felségsértés Nagyvisnyón

Végül is nincs abban semmi különös, hogy nemcsak az országunk legfőbb irányítói (és történészei) között, hanem Nagyvisnyón is akadnak, akik úgy vélik: bizonyos magas állami tisztségeket betöltők élvezzenek védettséget, ne lehessen őket büntetlenül sértegetni. Így gondolkodhattak a helyi általános iskola vezetői is, amikor a közelmúltban fegyelmi eljárást indítottak az egyik kolléganőjük ellen. A nyugdíjas tanítónő Egerből járt ki a falusi gyerekeknek történelmet tanítani.


Magyar Elemér: Filantróp gondolatok az új típusú rendőrségről


A rendőrségi törvény javaslata szerint az emberi jogok tiszteletben tartására és védelmezésére, illetőleg az emberi méltóság megóvására vonatkozó kötelezettségek deklarálása a rendőrség és az állampolgár új típusú viszonyát fejezi ki: a korábbi politikai, hatalmi típusú működésről a rendőri tevékenység közszolgálati jellegére helyezi a hangsúlyt.

Erről jutott eszembe a régi történet: Heves megye egyik városkájában esett meg állítólag, hogy a nyomozó felpofozta a szakértőt, mert az neki nem tetsző szakvéleményt szolgáltatott.


Magyar Elemér: Tudósítás egy szigorúan titkos perről


Az 1990 decemberében megjelent írás egy olyan titkos objektumról tudósított, amelynek különleges rendeltetéséről a környéken lakók sok mindent sejtettek, s még többet híreszteltek. Kifogásoltam az objektum létrehozásának és különösen pazarló átalakításának körülményeit, és azt, hogy a pénzpocsékolás a rendszerváltozást követően is folytatódik. (Azt már meg sem említettem, hogy az intézmény vezetőjéül egy volt III/III-as rendőrtisztet neveztek ki.

Magyar Elemér: A rendőrökről vagy jót, vagy semmit


Néhány éve történt. A kora reggeli órákban egy borostás, zaklatott úr jelentkezett a rendőrkapitányságon, és közölte: megölte a feleségét. Nem hittek neki, felpofozták és elzavarták. Mire kiderült, hogy igazat mondott, már nyoma veszett, hónapokig keresték, míg sikerült elfogni.

– Ez nem jellemző eset – véli rendőr ismerősöm. – Ha néha elő is fordul ilyesmi, nem gyakorlat az, hogy a feljelentések jegyzőkönyvezését megtagadjuk, mert mondjuk eleve reménytelen a felderítésük.


Magyar Elemér: Egri csínytevések


A vádlottak padján nem néztek ki annak, aminek egyébként máshol hivalkodva vallják magukat. Az illedelmesen viselkedő, jól fésült – ezúttal egyáltalán nem kopasz – fiatalokat az ügyész azzal vádolta, hogy az elmúlt év októberében Eger belvárosában vagy harmincan néhány a moziból hazafelé tartó fiatalra támadtak, cigányellenes jelszavakat kiabálva. F. Bélát leütötték, baseballütőkkel, kábeldarabokkal bántalmazták, megrugdosták. Megütötték a helyi Phralipe szervezet vezetőjének egyik unokáját, B. Annát is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon